Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1895

32 b) Összefüggő részek olvasása Tukydides müveiből az, I, IV. és VII. könyv. A görög állami régiségek ismertetése Ev- harmadonként egy házi írásbeli dolgozat: 1 A peloponnesosi háború okai. 2 Mely eszközök azok, melyekkel nemzeti mű­velődésünket még ma is elősegíthetjük ? (Kármán „A nemzet esinosodása" ez. értekezése alapján.) 3. A közelitő tél fejtege­tése (Berzsenyi). — Heti 2 óra K. k. Jancsó.' Magyar iro­dalmi olvasmányok. I. r. Szilasi: Szemelvények Thukydides- ből. Schill: Görög régiségek. — Tanár: Sehiehmann Endre. Történetem. Az ókor történelmének folytatása a római császárság megalapításától végig. A középkor megfe­lelő földrajzzal. Heti 3 óra K, k. Vaszary Kolozs: Világtörté­net. Jausz György: Tört-földrajzi isk. Atlasz. — Tanár: K o- z á r Ferencz Természetrajz: Növénytan. A növények alaktana az őszi növény példányok nyomán Boncz és élettan. A vi- rágtalan és virágos növények rendszeres ismertetése a kör­nyéken termő növényfajok alapján. A növények földrajzi el­terjedése. Kirándulások. Heti 2 óra. K. k. Dr. Roth Samu. A növénytan alapvonalai — Tanár: Pintér Pál. Számtan. Kéttagúnk magasabb positiv egész hatvá­nyai. (Pascal-féle háromszög.) Számtani haladvány. Elsőfokú egyenletek két és több ismeretlennel. Négyzetgyök és az is­meretlennek kiszámítása másodfokú egyenletekben Köbgyök. Számolás gyökmennyiségekkel. Havonként egy iskolai Írás­beli dolgozat. — Heti 2 óra. K. k. Dr. Lutter N. Betüszámtan. — Tanár: Tóth Jenő. Mértan. Sikmértan háromszög, sokszög, egyenteriilelü- ség, szögletes idomok területének kiszámítása; egyszerűbb körtételek: sugárrendszer egyenközü szelőkkel; hasonlóság. Heti 2 óra. K. k. Dr. Lutter N.: Mértan. - Tanár: T óth Jenő. Szabadkézi és geometriai raj z. Stilizált leve­lek és virágok, görög, arab és középkori (román, góth), sik diszitmény elemek, szalagdiszek, stb. rajzolása egyszerű szí­nezéssel, fali táblák után. — Heti 2 óra. — Tanár: Prop- per Ferencz. Testgyakorlat. Ismételte minden részben a III., IV-ik tananyagát s hozzá vette az állásokat, mint a tagsza­badgyakorlatok kiindulási helyzetét. — A tagszabadgyakorla­toknak canonszerü összetételét súlyzó bottal. A rudgyakorla- tokat, mint tagszabad és műrendgyakorlatot. Társas gyakor­latokat bot és rúddal, továbbá labda-játékot, Kézfüzéseket, kéz- és karfüzéseket. A tornászati rendgyakorlatokból még a nehezebb mértani alakok képzését és vonulásokat. — A ka­tonai rendgyakorlatokból az ismétlési részen kívül még a szak­képzést, a menetet fordulat, kanyarodás, rendek és kettős rendek képzésével. A szertornát csapatokra osztva gyakorol­ták. — Tanár: Gspann Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents