Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1893
14 végett gyakran kereste tel Athént, II. Ariobarza- nes kappadokiai király a Perikies által épített, de a háborúk alatt romba dőlt 0 de ont restauráltatta, a syriai Andronikos a Szelek tornyát építtette, A g- rippa a Kerameikos városrészben egy új színházat építtetett. De kivált Hadrián varázsolta vissza építkezései által a régi nagyságot. így egész városrészt építtetett, melyet nevéről Hadrianup olisnak nevez- tek, ennek díszét az olympusi Z e u sz temploma képezte. a város különböző helyén könyvtárat, Pan- theont, Gymnasiumot emelt; megkezdte az új városrészt vízvezetékkel hálózni be, melyet Antonius Fiúsnak sikerült bevégezni. Herodes Atticus dúsgazdag rhetor pedig az Akropolis dél-nyugati alján Odeont építtetett. A nyugat-római birodalom bukása után Görög- ország a kelet-római birodalomhoz tartozott, s osztozott vele mindazon szerencsétlenségben, melyen a birodalom átment. A keleti és nyugoti gótok, a vau- dalok, bolgárok több ízben berontottak és romboltak. A Kr. utáni 7. században a szláv törzsek vonultak dél felé s részben letelepedvén, a görögök szokásaihoz és nyelvéhez alkalmazkodtak. A 9. században az arabok, a 10-ben a bolgárok, all 12-ben a normannok, a 13-ban a frankok keresték fel Görögországot, mely utóbbiak elszakították a kelet-római birodalomtól és több frank fejedelemségre osztották fel; a görög szigeteken pedig velenczei nemesek uralkodtak. A törökök előnyomulása azonban ezeknek is véget vetett. II. Murád és II. Mohammed megkezdték az ország leigázását s a 15. század végével a görög félsziget kevés velenczei erősség kivételével török birtokká lett. A velenczeiek és törökök háborúskodásai alkalmával a legtöbb emlék tönkre ment s mikor 1687- ben Morosini bombáztatta az Akropolist, a Parthenon is nagyon sokat szenvedett. Az 1718-iki passaro- witzi békekötés a velenczeiek összes birtokait a török hatalomnak juttatta. Ez a kora Athen és a görög nép történetének sivárabb már, mint mikor hajdan a műveltség tetőpontján állott.
