Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1893

15

De valamint egykor a makedón iga alól, úgy most is folyton vágytak a görögök a török uralom alól felszabadulni. Az 1768—74-iki orosz-török háború alkalmával hiába kelt fel Görögország az orosz érdek mellett. Az 1806—12-iki orosz-török háboi'ú szerencsétlen kimenetele Törökországra nézve, Ypsi- lanti lierczeget ríj felkelésre bírta Moldovában, de ez is elnyomatott. 1821-ben azonban főképpen G er manó s patrasi érsek kezdeményezésére új szabadság- harcz tört ki Peloponnesosban, mely sok küzdelem és az európai hatalmak keavatkozása. folytán 1832- ben I. Ottó trónra jutásával végződött. A királyi székhely kezdetben Nauplia volt, • a mennyiben Athen az 1826-iki ostrom alkalmával csaknem teljesen tönkre ment; de 1836-ben a görög királyság székhelyéül jelentetett ki, s azóta a megújult görög világnak, mely a mily hű tisztelője őseinek, ép oly méltó követője is, góczpontja a tudományos, művészeti és nemzeti törekvések terén.

II. Az ó-kori A then leírása.

Az ókori Athen kezdetben, mint minden város, nagyon szűk területű volt; a település kiinduló pontját a hegyen fekvő vár, az Akropolis képezte s mindig is ez volt a város középpontja; itt laktak az uralkodók, itt épültek az állami istenségek szentélyei, mig a földmi velő és pászíornép az Akropolistól délre és délnyugatra eső Pnyx hegyen ütött tanyát. Kezdetben e helyek együtt alkották Athént, s csak később kezdett a város észak felé is terjeszkedni. Azon sík föld kerületét, melynek Athen mintegy a közepén feküdt, kopár sziklahegyek képezik, iüszakon a Par- nes hegy emelkedik, északkeleten a Pentelikon, keleten a Hymettos s nyugaton az Aigaleos; mig délen a tenger terül el, hármas öblöt alkotván a partokon. Úgy szintén két folyó is fut át a síkon, mintegy határként: délen a Kephisos és nyugaton az Ili sós. Az egész várost hajdan kőfal kerítette, melyet főképpen Themistokles építtetett, s melynek