Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1893

18

augusztus havában a makedónok leverték őket. Fü- löp azonban kegyesen bánt az athéniekkel, méltányos békét kötött velük, úgy hogy Lykurgos kormányzása alatt a szolgaságot nem nagyon érezték. Ekkor fejezték be színházuk építését, rendezték a Stadiont, sőt építkezéseiket is szabadon végezték. Nagy Sándor is ép oly kíméletesen bánt velük, mint atyja; de azért a görögöket mégis mindig bántotta az idegen uralom. Több ízben meg is kisérlették a makedón igát lerázni, de hiába győztek Thermopylae mellett, Kranon városánál újból megverettek. Kas- sander 318-ban elfoglalta Athént.

a görög szabadságot ezután az ai tolok és achai- ak akarták visszaszerezni, kik szövetséget kötöttek s Athént is csatlakozásra bírták. Az achai szövetség kezdetben hatalommal birt. De midőn vezérük Ara- tos az egész Peloponnesost szövetségre akarta bírni, a főhatóság miatt az achaiak és Sparta közt viszálykodás ütött ki. A spártaiak Sellasiánál leverettek, de Aratostól D o s o n magához ragadta a főhatalmat. Aratos III. Fülöp makedón királyt nyerte meg szövetségesül, kivel az aitolokat leverte ugyan, de az achaiok függetlenségét nem tudta a makedónoktól megvédeni.

Ezen zavaros viszonyok között új veszély is fenyegette Görögországot: a római birodalom. A rómaiak szövetkezvén a makedónoktól legyőzött áttolókkal, legyőzték a makedónokat s az achaiakat több ízben megverték; így Metellus Pydna mellett és Lokrisnál, Mumius Korinthos mellett. Mire a rómaiak az achai szövetséget felbontották, a városok fegyvereit elvették, végül 146-ban Görögországot A chaia néven római tartománynyá tették.

Daczára azonban a kegyetlen végzetnek, mely Görögország szabadságát megsemmisítette. Athen ezentúl sem szűnt meg a műveltség középpontja lenni. A mit eddig az állam maga tett, most idegenek, európai és ázsiai gazdag emberek végezték, sőt maga a római birodalom is óvta az elmúlt fényes napok emlékeit, és új emlékekkel gazdagította. Sőt a római birodalom ifjúsága tudományos és művészi kiképzés