Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1891
4 rulnak, de alig hogy a pólyákból kibújtak, szembeszállanak minden akadálylyal és nehézséggel, tetőtől-talpig fölfegyverezve megkezdik a regényes életet, mely végre éppen úgy végződik, mint minden kalandoré. A parazitáknak ezen kategóriájába számitjhatjuk pl. az élősdi hymeno- és dipterákat. Mind a két csoportbeli paraziták abban egyeznek meg, hogy élősdi életmódjuk csak egy ideig tart, miért is ideiglenes élősdi e k n e k mondatnak, és majdnem kivétel nélkül az illető gazda testének felületén szoktak letelepedni, miért is ektoparaziták- nak is szokás őket nevezni. A parazitikus életmódot teljes fejlettségében találjuk a paraziták második csoportjánál, az u. n. entoparazitáknál vagy entozoaknái, melyek az ember s a legkülönfélébb állatok belsejében, ezeknek minden szervében egy igen elterjedt dominiumból, egy igen sajátságos faunából állanak. Az alkalmas gazdákat meglepni vagy u. sz. megrohanni, az ő természetük s ezen czélra el is vannak látva igen alkalmas eszközökkel. De ezek sem szeretnek mind és mindig egy helyen tartózkodni, miért is ezeket is két csoportra szokás osztani, t. i. időszakiakra és életfogytiglaniakra. Az entozoák első kategóriájába sorolhatjuk azokat, melyek sajátsága a folytonos kószálás, vándorlás és költözködés. De a mint a tojásból kibújtak, már is koldulni kezdenek és egész, habár nem monotom életük nem áll másból, mint kegyelemkeresés és tányérnyalásból. Ezen különben igen gyenge és gyáva állatok élete az által is válik érdekessé, hogy alakjokat és ruházatukat minduntalan változtatják, miért is azonosságukat megállapítani nem könnyű dolog. Nevezetes körülmény, hogy kezdetben csak igen kevés igényük van, beérik a legutolsó kunyhóval is, honnan azonban a legtágasabb palotákba is hatolnak, hol a netaláni családot a legkényelmesebben képesek elhelyezni. Ezen paraziták sorába tartoznak pl. a tremato- dák és cestodák. Végre az entozoáknak második nagy vagy a negyedik élősdi állatcsoportba sorolhatjuk a legtehetetlenebbeket, melyek idegen segély nélkül nem képesek helyöket sem változtatni. Az ő szülőhelyük sírjuk is! Nagyon természetes, hogy miként minden rendszeresítés és osztályozás, úgy ezen a téren is a hasonló eljárás a természet által mintegy gúny tárgyává tétetik. Átmeneti alakok léteznek itt is, úgy hogy nem egy esetben nehéz eldönteni, hogy egy kérdéses élősdi az elősorolt kategóriák melyikébe tartozik. Általában szokás beszélni még a) commensalistákról, azaz olyan állatokról, melyek magokat másoknak tápanyagából föntartják, b) m u t u alis t ák r ó 1, mint olyan állatokról, melyek egyenesen egymásra vannak utalva, s c) igazi élődiekről.
