Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1891
30 útján keletkezett férgek, melyek idővel differencirozást szenvedtek. Ezen hiedelemre fel vagyunk jogosítva s így gondolkodtak eddig is a fölvilágosult kutatók.« így vélekedett a bélférgekről valamikor a legnagyobb természettudós is s így az ősnemzésről szóló tan még igen soká tartotta főn magát, főképen ezen férgeknél. A híres Baer és mások ez ellen nagy harczot vívtak, mely addig nem szűnt meg, míg csak a legmakacsab- bak is le nem tették a fegyvert. Az állatok fejlődéstanának mostani elve azonban: Omne vivume e vivő et ex ovo. Az etetési kísérletekből kitűnt, hogy a mi bélférgeinknek is vannak szülőik, hogy tehát ezek is csak tojásból fejlődnek és hogy számosak azon eszközök és utak melyeken a legelrejtettebb szervekbe is juthatnak. Ha pl. a közönséges galandféregnek csak egy, de kellő módon elkészített ízét (proglottis) a górcső alá tesszük, alkalmunk lesz bámulni azon roppant mennyiségű tojást, melyek kicsinységük daczára a külvilág ellenséges befolyásainak igen soká képesek ellenállani; daczolnak hideg- és meleggel, szárazság- s nedvességgel. Hurkoló hártyáik nem engednek oly könnyen a legerősebb szereknek sem; fejlődési képességüket pedig megtartják évekig is. 'főbb évig borszeszben tartott tojások tovább fejlődtek! És miért nem fejlődnék ezer meg ezer tojás a galandféreg egy ízében, mely a tápanyagban mintegy fürdik ? A Botryocephalus latus nevű galandféreg egy ízében van több ezer tojás; de a 8 méter hosszú test 10,000 ízből is áll! Mennyire gondoskodott tehát a természet ezen mindenki által útált állatok fönmaradásáról. Taenia solium, ha két évigél, 1600 ízből áll, melyek mindegyikében53,000 tojás is foglaltatik saz egész galandférégben körülbelül 85 millió tojás van. Ebből körülbelül gyaníthatjuk, hogy ezen lényeknek is van bizonyos föladatuk a természet háztartásában, sőt lehetséges, hogy távollétök bizonyos esetekben éppen oly veszélyes mint rendkívüli elszaporodásuk. Hogy azonban a szóban levő béllérgek történetét jól megismerhessük, észlelnünk kell azok fejlődését keletkezésük első pillanatától éltök utolsó mozzanatáig. Lássuk tehát az ébrény származását a többé-kevésbbé gömbalakú és megtermékenyített tojásból, és pedig csak a közönséges galandféregnél. Midőn a tojás az oviductba jut, kívülről befelé már a következő részekből áll: a burkon belül van a szíkállomány, mely az ébrény táplálására szolgál, ebben találtatik a primitiv petesejt, melyből az ébrény fejlődik. Számos esetben az ébrény fejlődése összeesik a tojás növekedésével s a lerakodó léiben levő tojásban már mégtalálni az ébrényt is, tehát midőn a tojás még az anyatesttel összefüggő ízben, a proglottisben foglaltatik, ámbár a kevésbbé kifejlődött tojások száma is nagy. Nehány galandféregnél, mint a botryocephalok egy részénél, a fejlődés a proglottison kívül történik, midőn a tojás már bizonyos ideig vízben hevert. A tojásban az ismeretes barázdálódási folyamat tehát előbb utóbb bekövetkezik. Némelyek szerint a barázdálódás nem volna teljes, ezt mutatná legalább az ú. n. mellékszík, mely a csírafolt és főszík mellett lek-
