Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888

—■■— . ... S'1 . ■ - ' - — ■

54

nem vala teljesen orvosolható. Elhárította a korlátokat, melyek fejedelem és nép között húzva valának; bizalomnak kelle uralkodni mindkettő' között: annak szeretetre, ennek ismét kölcsönös boldogságra kelle vezetnie. Ily értelemben munkálának rendeletéi s parancsai. Az ő fenségét észre kellett venni azáltal, hogy a császár minden alattvalójának mintaképe volt s elérhetetlenül felettök állott. A jó szív békét hoz a léleknek, vidámságot a szellemnek, üdvöt a társadalmi létnek, élvezeteket teremt s a jó cselekedeteknek magasabb erkölcsi értéket ad. így Titus is. Titus eltörölte a felségsértési törvényt s megtíltá üldözni azokat, kik róla vagy elődjeiről gonoszát szólották. „Vagy rágalmaz engem — úgymond — s ekkor csak sajnálandó ; vagy igazat mond, s ez esetben igaztalan ság volna őt büntetni, mivel igazat mondott. A mi elődjeimet illeti, ha ők most már istenek, a rajtok történt sérelmet közbenjárásom nélkül is megboszúlhatják.“ ’) De hogy ez lehető volt, neki imperatornak kelle lennie, mint az Titus valóban volt is a nép miatt, s nem a nép miatta. Az élet- és vagyonbiztos- ságra ép úgy, mint az igazságszolgáltatásra különös gondot fordított; okos pénzügyi kezelés és takarékossági példa által az udvarnál az államkincstárt megtöltve tartotta, s végre a fejedelem a magán-életben is mind megtámadha- tatlanabb lévén, az elijesztés előbbi rendszerét a kölcsönös szeretet és becsülés rendszere váltotta fel.

Hősünk életpályájának ecsetelése közben sokféle alkalmunk volt Titust mint embert, mint magas szellemi tulajdonságú férfiút ismerhetni; a ki ép oly jól értett a görög és latin szónoklathoz, s ki a költészetben egész a rögtönzésig kitűnő vala: mint a ki képes volt nagy sereget vezényelni; ki ép oly jól tudott bárfán játszani, mint dárdát hajítani s a lovat kifárasztani; szóval, mint ki jeles tulajdonságai mellett rendkívüli emlékezete által is segítve, a béke és háború művészeteit egyenlő módon ragyogtatva gyakorolta. Mily gyújtólag hatottak szavai, láttuk a zsidó háborúban. — A tudományokhoz és a költészethez már Vespasianus mutatott szeretetet; nagy fia az udvarnál élvezett kitűnő nevelés által azt még nagyobb mértékben örökölte. Ismerője volt a jognak is, s ez irányban tehetsé•) Dió Cass. 66. c. 19.