Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888

51

rögtöninek, oly gyorsnak. A hajlam adva volt; csak külső lökésre vala szüksége: ez pedig megérkezett az ő szeretett, elnéző atyjának halálával, az ő trónra jutásában.

A felhő, mely eddig az imperator lelke előtt komoran lebegett, szétoszlott; de nemes természete ismét válóponthoz jutott és pedig annál teljesebbhez, minél magasabbra helyezhető a Flavius jelleme. Az esemény hatalmas jelentősége reá nézve bekövetkezett, midőn a világ trónjára kellett ülnie; midőn meg kelle győződnie, hogy most milliók szemei vannak reá irányozva; ezer kéz várja parancsait; őt illeti a felelősség Isten, a történet és saját énje előtt nemcsak cselekedeteiért, hanem a mód- és eszközökért is, miként fog feladatához, s miként fog annak igazságosan megfelelni! Titus megtisztult, hivatásáról világos, teljes felfogásra jutott.

Ha nem fogadjuk el jellemének ilyszerű felfogását, úgy vagy a középszerű emberekhez kell őt sorolnunk: melynek azonban ellenmond minden vonás a második Flavius történetében ; ingatag, szeszélyes férfiúnak kell őt tekintenünk, kinek majd ez, majd amaz tetszik: de hogy ez bizonyára még sem volt Titus, magok a tények beszélik; vagy ravasz, istentelen gonosznak itélhetnők őt, a ki mint alakos- kodó az egyes helyzeteket ki tudta zsákmányolni, vagy azokhoz tudott alkalmazkodni, ha atyja rovására történt: ezzel azonban ellentétben álla lényének nemessége a legkisebb adomáig. Az ilyen képmutatók csak nagyban és külsőleg tartózkodnak, bensőleg az álarczot levetik. Ép oly ellentétben állanak jellemének magával a legcsekélyebbig megegyező vonásai Dió Cassius azon nézetével, hogy Titus, ha tovább él, egészen máskép fejlődött volna ki. A történetiró e tekintetben szembe állítja őt Agustussal, a ki — ha rövidebb ideig él — nem szerezhette volna meg annyira alattvalói szeretetét. Igaz, hogy a jó, mit Augustus végbevitt, elfeledteté Octavius rossz tetteit; hogy élte végének jó cselekedetei eltörlek kezdetének bűneit: de egyébként nagyságát nagyrészt a költők, irók s művészek hozták létre. Augustusban az emberiség iránt hódoló szeretetet, szellemnagyságot, szabadságszeretetet s a haza iránti nemes feláldozást nem találhatjuk fel. Hogy pedig mit köszönhetett ezekre nézve Titus a szerencsének, alig láthatjuk be;

4*

__________