Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888
49 súl, megtisztúl, és mint lehetőleg tökéletes ember ül a világ trónján. Palesztinában minden cselekvésében az ifjúság friss, (igyekvő hevessége nyilatkozik. Mindenütt első a csatában, semmi veszély sem nagy, semmi munka nem nehéz: lelke hírnév és elismerés után szomjazik. Értékéről még inkább meggyőződik, midőn látja, hogy a császárválasztásnál Ves- pasianus mellett reá is fordúlt a figyelem: ügyek vés é- ben még kitartóbb lesz, még inkább megerősödik. És habár elismerhetjük is, hogy belátás és okosság voltak erős tanácsadói, mégis valószínűleg heves belcsatát kellett kiállania s minden idegének kellett reszketnie, hogy minél előbb az uralkodó városba, atyja palotájába juthasson; hogy lehessen, a mi vala, császár; de olyan császár, a kit nem csupán ezen név üres hangja tett ilyenné, hanem egyrészt a hírnév, katonai nagyság, tekintély és fenség : másrészt pedig a szelídség s kegyesség, mely őt kiválóan díszesítette, s mely a fejedelemhez olyannyira illett. Midőn Alexandriában kísérlet történt arra, hogy uralkodóvá tegyék, nemes természete győzött a harczban: nagylelkűsége, gyermeki sze- retete s uralkodó családjának jövője eltiltották a merész lépéstől. A második kísérlet Rómában állott be reá nézve. Atyja őt az ismert okokból az uralkodás részesévé tette, császári méltósága és hatalmának társául fogadta. Vágya teljesült; a világ fővárosában vala. Azonban ő is korá- n ak gyermeke vala s megfizette neki a köteles adót; a büszkeség növekedett benne; atyja császár vala; őt illette a felelősség fiatalkori könnyelműségéért, őt az uralkodó család fen tartására irányzott eszközöknek kegyetlen okosságáért. Mindez annyira az akkori kor felfogása és gondolkodásmódjához tartozott, hogy Titus fenséges jelleme is a szenvedélyek örvényébe ragadtatott; elragadtatott a vakító fénytől, mely a császári méltóságot körülvette, el végre az új életmód zavaros élvezeteitől. Erre azonban az előzmények a czélok heves felfogásában már az első időszakban adva voltak. Viselkedése az előzmények s okok összhatásának eredménye. Titus beszívta egészében az uralkodás mámorát, a nélkül azonban, hogy — mint a legtöbb nagy természetek — attól valóban megromlott volna. A zajban 4
