Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1886

42

Thököly fölkelése.

Az ifjú vezér 20.000-nyi haddal indult meg, a diadal zászlóihoz látszék szegődni; Szendrőt, Tornát, Putnokot megvette, Kassa külvárosát felégette, Lesslie és Wrbna egyesült hadait szétverte, megvette Murányi, visszafoglalta a bányavárosokat s Körmöezön a lefoglalt ezüst rudakból verette a „pro libertate et justitia“ (szabadságért és igazságért iratú pénzét. De a szentkereszti csatavesztés után hajlandó volt fegyverszünet iránt alkudozni. A béke megkötése nem sikerült, a Háború 1679. tavaszán megújult s a kuruczok szerencséje ismét emelkedett. Józsa István*), a híres papkapitány, ki ekkor Barkóczy fogságából szökött meg, mintegy 3000 ku- ruczczal meglepte Selmeczet s nagy mennyiségű aranyat., ezüstöt lefoglalt, majd Késmárkot sarczolta meg és Kis-Szebent pusztította ki.

Mindazonáltal a békét, vagy legalább is a fegyverszünetet mindkét fél legfőbb emberei határozottan óhajtani látszának, hogy egyrészről a bekövetkezhető nagyobb bajoknak elejét vegyék, másrészről, hogy a magok ügyének erősebb biztosságot szerezzenek.

Leopold Ampringen távozása után az elcsigázott ország megbékélte- téséről komolyan kezdeti gondolkozni. Thökölynek az előbb visszavonult Vesselényi Pál a fővezérletben ellenfeléül lépett fel, maga pedig már ekkor Rákóczy özvegyének, Zrínyi Ilonának, kezét elnyerni vágyakozott, sőt a szép özvegytől házassági ígéretet vevén, Teleki lányának visszaküldötte a gyűrűt, melyet fővezérré választásakor Teleki fondorlatára váltott, s így közel kilátásban állhatott előtte Teleki Mihály elpártolása is.

A fegyverszünet létre is jött, sőt a három főkuruez ki is békült egymással — de csak szinleg. E fegyverszünetről s békealkudozásokról, meg Thököly és Zrínyi I. házasságáról szól a kuruezvilág első felének két legnagyobb s történeti vonatkozásokban, jellemzetességekben, de kivált az utóbbi, költészeti szépségekben is leggazdagabb költői emléke.

Thököly hadi tanácsa.

A „Thököly hadi tanácsa“ czimű, 103 négysoros szakra terjedő énekben költői érték ugyan kevés van, az egész nem igen egyéb verselt gyülésnaplónál, de adatainak megbízhatósága és a dictio jellemzetessége mint történeti illetőleg korjellemző éneket igen becsessé teszik.

Leopold 1680. nyarának végén Sebestyén Endre leleszi prépost és választott erdélyi püspököt, ki iránt a fiatal kuruez fővezér egész biza*) Józsáról az Actio curiosa is megemlékezik s a mennyire Gaude uram durva hasonlatából jót olvashatunk ki, elég kedvezően (II. K.). Előbb tállyai plébános és egri kanonok volt. 1678-ban csatlakozott a bujdosókhoz, de csakhamar visszapártolt a császárhoz, 1679. októberében Thököly hajdúi elfogták és árulásáért fejével lakolt.