Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1885
46 gyát nem elégítheti ki, habár az egész Egyiptomot pénzzé teszi is; azért tehát térjen vissza, béküljön ki az alexandriaiakkal, s ezen esetben örömest leszen segítségére, sőt e czélból Alexandriába is elkiséri. Ptolemáus nagy kedvet mutatott e tanács követésére; de udvari emberei megerősítették őt előbbi szándékában. Nemsokára ezután Rómában nagyon megbánta, hogy nem hallgatott Cato jószándékú szavaira. E közben a cyprusi király, országának elvesztését el nem tűrhetvén, maga oltá ki életét. Ezen hir vétele után, mely feladatát megköny- nyíté, Cato nem tartotta szükségesnek, hogy maga menjen azonnal Cyp- rusba, hanem unokaöcscsét, Brutust küldötte oda Canidius ellenőrzésére. 0 hajóscsapatával Byzanzba utazott és ott a polgárokat kibékítvén, az egyetértést helyreállította. Csak azután vitorlázott Cyprusba, hogy ama kincseket, melyeket ott értékes házi eszközök, ivóedények, asztalok, drágakövek és biboranyagok alakjában találának, lelkiismeretesen eladja. Mindent a legpontosabban akart tudni, mindent a legmagasabb árra felszöktetni, mindennél önmaga jelen lenni, mindent az utolsó fillérig megbecsülteim. Senkiben nem bízott, sem az alattas hivatalnokokban, sem az árverezőkben, sem a kereskedőkben, sőt még barátjaiban sem. A felülvizsgálatot maga végezte. Az eladandó jószág legtöbb részét eladogatta. A cyprusi kincsek eladása szolgáltaid Caesar Anti-Catója számára a legmaróbb részt, mely nevetséges jeleneteket ugyancsak bőven nyújthatott. Cato gyanús magaviseleté által minden barátja sértve érzé magát. Munatius Rufusszal oly czivódásba keveredett, hogy második felesége, Mar- cia, csak nagy fáradtsággal békíthette ki a két fiatalkori barátot. S e mellett kétséges, vájjon Cato összes felügyelete daczára meggátolhatott e minden sikkasztást és csempészetet. Maga Brutus, Cato unokaöcscse, legalább gyanússá vált uzsoráskodása következtében azon időben Cyprus szigetén és Ázsia tartományaiban. Ezt ugyan soha sem használták fel szemrehányásúl Cato ellen, de vádként felhozák* hogy az ebédlői pamlag- szőnyegekért 800,000 sestertiusnyi (160'000 frank) iszonyú összeget követelt, melyet azonban egy évvel később már kevésnek találtak. Azért is ócsárlák, hogy az akkor mérgezésekre használt spanyol legyeket eladá, csakhogy 60 sestertiussal többet kapjon. A cyprusi király fényűzési czik- kei közt strucz-zsir is találtatott, mely 30 sestertiuson (6 frank) kelt el. Magának semmit sem tartott meg Cato mást, mint Zeno szobrát; e mellett azon szerencséje volt, hogy Cyprusban ismét fogott egy bölcsészt, s rábirta azt, hogy Rómába kövesse. A pénzösszeg, melyet Cato részint arany- és ezüstben talált, részint pedig az árukért bevett, közel 7000 talentumra ment (42 millió frank). Ezen kincsek elszállítására sok ládát csináltatott, melyeknek mindegyike 2 talentumot és 500 drachmát (12’500 frank) foglalt magában. Minden
