Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1885
114 Magyar nyelv. Mondattan. A mindennapi életben előforduló legszükségesebb ügyiratok. Költészeti alapfogalmak és az ütemes verselés. Értelmes olvasás, az olvasottak előadása és helyesírás. Két hétben egy isk. gyakorlat. Heti 3 óra. K. k.: Ihász: Magyar nyelvtan. — Mihály : Olvk. II. r. — Tanár: Pál Antal. Latin nyelv. Olvasmány: Phaedrusból 10 mese, Ovidiusból: Fast. II. IV. és ex. Pont. III. 2. összefüggő részletek, Liviusból 30 fejezet elemezve. A szókincs bővítésére szóknak és sajátságos kifejezéseknek emlé- zése. — Mondattanból: Az egyszerű mondat. Az esetek használata. Idők és módok. Az infinitívusról. A participium-, gerundium-, gerundivum- és supinumról. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat. Heti G óra. Tankönyvek: Szepesi-Budavári: Latin mondattan, I. rész; Kis Livius, Rothert M. után szerkesztő Polgár György I. f. — Tanár: Farkas József. Német nyelv. Olvasmány alapján az alaktanból: név- és igeragozás, szóképzés elemei; a mondattanból: a mondatrészeknek, a fő- és mellékmondatoknak gyakorlati megkülönböztetése. Szótanulás az olvasmánynyal kapcsolatban és tárgyi csoportokban. Szóbeli fordítás magyarból németre. Kisebb darabok betanulása. Kéthetenkint írásbeli iskolai dolgozat. Heti 4 óra. K. k.: Ney Ferencztől. — Tanár: Zachar János. Történelem. Magyarország története. Ezzel kapcsolatban: Európa politikai földrajza, főbb vonásokban. Heti 4 óra. K. k.: Ribáry Fe- renczt. Helmár Ágost: Történelmi Atlasz.— Tanár: Dr. Vajda Gyula. Számtan. Összetett arányok. Összetett hármasszabály. Egyszerű- és összetett kamatszámolás. Határidőszámolás. Ráfizetmény. Állampapírok. A biztosítási ügy. A váltók. Egyszerű- és összetett arányos osztás. Elegyí- tési feladatok megfejtése. Heti 3 óra. K. k.: Dr. Lutter N.: Köz. számi 3. fűz. — Tanár: Tóth Janő. Physik a i és mathematikai földrajz. A természet. Tünemény. Erő. A vonzás általában. A gravitatio. A Föld vonzása. A gravitas hatása. A súlypont. A súly. A fajsúly. A cohaesio. A halmazállapot. -— A folyadékok sajátos tulajdonságai. Á folyadékok nyomása. — A terjengős testek tulajdonságai. A levegő nyomása és meghatározása. — A meleg hatása. A thermometer. Az áramlás. A halmazállapot-változások. Jó és rossz hővezetők. A hőforrások. _— A fénytüneményekből: Hogy keletkezik a fény? A világitó testek. Átlátszó testek. A fény terjedésének iránya. Az árnyék. A megvilágítás. A fénysugarak visszaverődése és törése. A spektrum. A lencse. A nagyítók. A messzelátók. — Delejes és dörzsölési elektromos tünemények. — Tájékozás. A Föld alakja. A Föld ábrázolása. A Földet alkotó anyagok különfélesége. Az égboltozat s a rajta látható csillagok látszólagos mozgása. A Föld mozgásai. A földővek; eső- és szélövek; a kiima tényezői. A Hold mozgásai. Földünk állása a naprendszerben. Heti 2 óra. K. k.: Scholtz Albert „Földrajzáénak III. r. — Tanár: Tóth Jenő. Rajzoló geometria. Szerkesztési síkmértan. Az egyenes vonalú idomok. Áz összeillőség, symmetria, hasonlóság és területmeghatározás, az idevágó fontosabb constructiv feladatoknak kibővítése. A geometria al
