Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1884
6 mennyiségben gyártattak; Italiában pedig a nagy árak, melyeket Galilei készülékeiért kapottt (iooo írtba került egy), arra bírták az optikusokat, hogy e nevezetes eszközök készítésére szánják rá magukat. Magas állású kedvelői és művelői a tudományoknak üvegeiket sajátkezüleg köszörülték. S igy kevéssel azután, hogy Galilei az első messzelátót megkészítette, állított elő egyet Cesi herczeg, a „Római Lincei Akdemiának“ alapítója. Művének ő (a herczeg) a kitűnő hellenistának, Joannes Demisiusnak ajánlása folytán „Teleskopium“ nevet adott. A föntebb mondottak szerint tehát a feltalálás érdemét Hans Lippersbey optikusnak tulajdonítjuk. De hát hogy áll Jansen Zakariás szintén middelburgi optikusnak ügye ? Őt előadásunk elején mint feltalálót először említettük fel, ki mellett földije: Boreel, XIV. Lajos udvari orvosa oly határozott állást foglalt. A 17. század ötvenes éveinek elején Boreel kezdeményezése folytán Middelburgban bírói vizsgálat rendeltetett el, ennek adatait egy más, az udvari orvossal össze nem tévesztendő Boreel összeállította, melyekből az tűnik ki, hogy Jansennek a messzelátó feltalálásában nyilván semmi része sincs, ki mindazonáltal az utókor nem kisebb tiszteletére nem kevesbbé érdemes, mint kollégája Lippersbey, kit otthon Lapprey-nak neveztek, mert neki köszönhetjük a messzelátóval egykorú mikroskopnak feltalálását. Lássuk ezek után a messzelátó változatos fejlődés stádiumait. Hogy igénytelen előadásunk minél érthetőbbé váljék, szükségesnek látjuk előbb némely, különben általában ismeretes dolgokat előre bocsátani. A manap astronomiai czélokra használt messzelátók- nak csaknem nagyobb része az úgynevezett Keppler-féle. így neveztetik, mert mostani alakját lényegében Keppler- től nyerte. A legegyszerűbbnek alkotó részei: egy gyűjtő lencse, — a tárgy-lencse — melynek hivatása a távol álló tárgyról képet készíteni, továbbá egy másik, kicsi gyújtótávolsággal kiró, tehát erősen domború, úgynevezett szemlencse, melylyel a tárgy-lencse nemzette képet, mint nagyítóval vizsgáljuk. Az ily messzelátó által eszközölt nagyítás mérvép, (A) megközelítő pontossággal a két lencse
