Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1882
47 Keményebb csapás nem érhette •hősünket. Ámbár egészen áthatott volt stoikus bölcseség- és nyugalomtól, mindazáltal szeretté- nek halála minden kedvét elvette; úgy látszott, hogy a világ egészen kihalt számára. Gyakran ült dolgozó asztalához, hogy megkezdett munkáját tovább folytassa. De az irón kiesett kezéből; a szomorú érzések fölébresztették s fogva-tartották szellemét. Hogy szive meg nem tört, a bölcsek régi vigasztalójának, a bölcsészetnek köszönhető, mely visszatartá a csüggedéstől. A részvét, melylyel az emberek iránta viselkedtek, oly benső volt, hogy keble legalább néhányszor felűdűlhetett. Barátja és tanítványa Plinius, a leggyengédebb szeretettel vigasztalá őt; sőt, hogy fájdalmát jobban feledje, meghivta őt egy kis utazásra is. S Quintilianus tanítványának meghívását szívesen fogadta. Görögország volt czéljok. De előbb megfordultak Ephesusban tyanai Apollonius bölcsésznél, kinek velők való fecsegéséből megértették, hogy eharlatán; a mi kitűnik Plinius és Quintilianus egymás közti beszélgetéseiből.-— Mit szólsz, kedves tanárom, ezen bölcsészhez? kérdé Plinius — elhagyva Apolloniust. — Ritkán hallottam oly összekeverését az igaznak és tévesnek, feleié Quintilianus. Egyébként én alakoskodónak tartom őt; nekem ugyanis az a meggyőződésem, hogy a valódi bölcs első tulajdona a szerénység. Még eddig — tulságba nem tévedve •— a stoikusok tana a legjobb, ennél maradjunk meg. Egyik sem vette közülök észre, hogy ama tan, mely az emberi szivet valóban fölmelegíti, a kereszténység tanának világosságával és erejével már közöttök munkál; a keresztények ugyanis még akkor az ő szemeikben politikai és babonás felekezetnek tekintettek. — Legközelebb Epiktetos bölcsészt fogjuk meglátogatni, mon- dá Plinius. Domitianus száműzte őt. Nikopolisban él. — Fölötte örülök, hogy megláthatom őt, viszonzá Quintilianus. Sorsa megszivlelésre méltó s hírneve sem csekély. •— Durum, séd levius fit patientia. Hor. XVII. Nikopolis városa az ambraki tengeröböl mellett fekszik. Augustes az Antonius fölötti győzelem dicsőítésére emelte s pompás épületekkel látta el azt. Az utazók a városba belépésükkor egyéb nevezetességein kivűl Apollo templomát bámulták. Szemlélődéseikben megzavartattak egy kis embercsoportosulás által, mely egy utcza szög
