Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881

45

ségben és nemsokára egy 4 m. magas AÚzesést: a Ripon- zuhatagot képezi. Speke a fehér Nílust az é. sz. 2=-ig követé, hol a folyam nyugatnak veszi útját s átfolyik a Mwután taván. Speke szükségesnek látta ez iv hosszában még 120 kméternyire útazni De-Bonos-Elefántcsont állomásig, mely az é. sz. 33 45' alatt fekszik és Gondokorótól csak nehány napi járásra van ; ismét a folyóhoz ért.

j 863. márcziusbaD Speke és Grant Petherikkel Char- tumnál ismét találkoztak. De itt tett fölfedezésüket a venecziai Miaui nem ismerte el valóknak. A Speke által jelölt ive a folyamnak kétségbe vonatott. A kérdést az angol Baker oldá meg, ki 1863. febr. 2. Gondokoróban kötött ki, hol a visz- szatérő Speke- és Granttal találkozott.

Márczius 26. fiatal és bátor nejétől kisérve, utazását Speke útján folytatta s a szárazon ismét a folyóhoz ért. Keresztül útazta a tartományt előbb nyűgöt, később kelet felé, itt egy második nagy tavat talált meredek partoktól környezve: a Mwutan-t, melyet Nyanza-Albert-nek nevezett el. O ismertető ezen tó éjszaki lefolyását s ő volt az első európai, ki a folyam Eipon-zuhatagát felkereste és az országúton ismét Chartumba tért 1865. május 6-án.

A folyam folyásának ezután még csak kisebb hézagai maradtak fölfedezetlenül a két tó között és a Mwután tó vidékén, hol a folyót a bennszülöttek Meri-nek, az arabok Bahr eKDschebel-nek nevezik. A számtalan utazó közül, kik a Nil felfedezését tűzték ki czélul Speke tiszteltetik úgy, mint a Nil forrásainak felfedezője.

Még az a kérdés oldandó meg, hogy az Ukerewe számos folyói közül, melyek egy nagy medenezét alkotnak, melyik tekintendő Nilus-nak ? E kérdés ép úgy megfejtetlenül fog maradni, mint az, hogy a Felső tó folyói közül, melyik a tulajdonképeni szt. Lőrincz.

A folyam hosszának kiszámítására alkalmasabb módokat keresnek, szintúgy a legtávolabbi forráspont feltalálására is.

Az esőzési idő a trópusokban a napnak függőleges állásakor kezdődik. A körülbelül 79,850 k. m. nagyságú