Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881

46

és 1160 m. magasságban fekvő Ukerewe tá felett., —mely Speke mérése szerint 1140 m., más adatok szerint 1362 m. magasban fekszik, s melyet az aequátor átszel, — különösen a széles fensik környékén raárczius végén hatalmas esőzések állanak be. A tó hatalmas vizmedencze, melyben a fennsíkról lefolyó folyók és patakok gyűlnek össze. A tónak egy kiömlése van az északi részen, mely észak-nyugat felé vezet s melyet Stanley Napoleon öbölnek nevezett. Ez — erdővel borított partok közt 5 m. vízesést képez, az u. n. Ripon- vizcsést. 85 km.-nyi folyás után a folyó eléri a 90 m. hosszú Gitansege és Kodscha kettős tavat, melyet Kioga név alatt hagy el és 240 km. 'futás után Magunkó-nál — Mruli és Fauer mellett — a Mwután-ba ömlik.

Fauer alatt a Karuma vízesések minden további hajózást megakadályoznak. Mwután-tól 40 km.-nyire a szikláktól körülvett folyam 36 m. magasságból hatalmas morajjal zuhan alá. Baker, ki először ért e ponthoz Murehizon esésnek nevezte el. Magát a folyamot a benlakók „Masaba“-nak nevezik ; az angol térképeken pedig az annyira kedvelt Vik- toria-Nil vagy Somerset nevet viseli. A földrajzirók előtt azonban Bahr-el-Abiad név alatt ismeretes.

A folyamnak a magasban fekvő vidéken mintegy 365 kmnyi átmetszete van az Ukerewe-n keresztül és 1130 km-t hagyva hátra (az újabb mérések szerint 643 km., Baker szerint 829) eléri a Mwutant. E tó mélyen fekszik meredek partjai között, úgy hogy partjait sok helyen nem, némely helyen pedig csak életveszélylyel járó meredek ösvénymászás után érhetni el. A bele ömlő patakok 300, sőt több méternyi magas vízeséseket képeznek. A mellette fekvő hegységek 1500—2300 m. magasra tétetnek.

A Mwután második gyűjtő medenczéje a Nil vizeinek. De minthogy az időszakonkénti esőzések 14 nappal később öntik el, mint az Ukerewet és mivel az Ukerewe vizei körülbelül 14 nap alatt jutnak el hozzá, s mivel a Nil hovatovább mindinkább éjszak felé folyik: mind a két folyás egyszerre éri el a Nílust, ez által a szabályos magas áradások