Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881
10 bírtak Egyptomról tudomással. — (Ritter, G. d. Er. u. d. Entd.) A régi görögök is, kiknek különben a földrajz körül nagy érdemeik vannak, sok figyelmet fordítottak e folyó eredetére, de ismereteik Afrika század földjéről igen felületesek voltak. — Egész ismeretük a Nílus alső folyására, Egyp- tomtól nyugotra fekvő -dißvt] vidékig, továbbá a Lotophagok és Pygmaek országára szorítkozott. — Afrika az ókorban a görögöknél Libyának nevezteték. Nagynevű utazóik közül Homer ismerte Egyptomot és a Nílus folyam évenkénti jótékony kiöntéseit. — E folyamot Ilias és Odysszea költeményében ^/fíyvitxoo,“.nak nevezi, térképen úgy tünteti fel, mintha Aethiopíában a Pygmaek országából eredne. — Ezen térképet, melyen Afrika még nincsen elválasztva Ázsiától, adatai nyomán más földrajzirók szerkesztették. — Ismerete egész Theboig terjedt délre. A szent költőik közül kitűnt Hesiod, (Theogonia, 33 7 és következő v.) a Nílust „Neilosz“-nak nevezi, tehát saját nevén ismeri és Libyától délre Aethiopíában keresi. A földismereti tudományt, munkásságuk által, nagyban bővitették a Logographok. — így azon írókat nevezték, kik Herodot előtt u mu’t eseményeit, nép és földismer - tetésoket, hagyományokat, elbeszélő költeményeket és hitregéket írtak. Ezek sorából külünösen kitüntette magát a mi- leti Hekataeus, ki utazásainak eredményét egy munkában örökité meg, melyben ő a Nilust határvonalul helyezi Libya = Afrika és Ázsia közé. Az első görög, ki nemcsak a történelem, hanem a földirat atyjának is nevezhető, Herodot volt. IIusz éves korában 464-ben hagyta el születési helyét, hogy nemes önfeláldozással párosult tudásvágyát és utazási ösztönét, mely nagyon korán felébredt benne, kielégíthesse, mit annál köny- nyebben tehetett, mivel gazdag család ivadéka volt. Czélja volt, gonddal átlítazni azon vidéket, melyekről kortársai hallottak ugyan, de biztos adatok alapján nem ismertek, hogy azután a földrajznak biztos adatokat szolgáltasson. Kiváló érdeklődéssel viseltetett minden tudásraméltó iránt, és azo-