Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880
49 házasságnak s hasonló intézményeknek behozatala útján a há- zassság szentségének s ezzel a családi élet fenségének lea- lacsonyítása czéloztatik: mindezek, hogy egyebeket mellőzzünk, majd közvetve majd közvetetlenűl a családi nevelés megbénítására munkálnak közre. Nem állítjuk azt sem, hogy iskolai nevelésünk minden kifogáson felül állna ; sőt mi fájlaljuk legjobban, hogy ha az iskola a múlt időkhöz képest előrehaladt is az ismeretek közlése vagyis a tanítás dolgában, annál inkább hanyatlott a nevelés tekintetében. Azt sem feledjük ki számításunkból, hogy állami, társadalmi életünknek fáját mindinkább pusztítja az erkölcsi lazaságnak s, mely ennek gyökere, az önzésnek, túlzásba tévedt individualismusnak férge, melyek mindannyian az anyagiak hajhászását tolják előtérbe, s melyek ennél fogva a családi nevelést magasztos feladata elérésében szintén csak hátráltathatják. De, hogy Széchenyivel szóljak, ha „kezünket szivünkre teszszüka: őszintén be kell vallanunk, hogy bajainknak forrása mégis romlásnak indüli családi életünkből folyik. „Ex hoc fonté derivata clades lm pátriám populumque fluxit“ ! (Hor. Carm., L. III. 6.) « ■* * íme, nehány nagy vonásban családi nevelésünk képe! Ki merné állítani, hogy vigasztaló? De vájjon azért elcsüggedjünk e ? Legkevésbbé. Mi tehát a tennivaló? Legelső sorban is, hogy az apák és anyák ismerjék meg hibáikat, lássák át mulasztásaikat. Lássák át különösen azt, hogy az ember, természeténél fogva, tekintély nélkül el nem lehet; következőleg, ha a jogos tekintély képviselői Isten ad - ta kötelességeiket elmulasztják, helyűket a jogtalan tekintély képviselői foglalják el. S ennek természetes folyománya ? Hogy az emberek, ha az igaz tekintély zászlója lehanyatlik, a hamis tekintély zászlója után indulnak. De ennek folytán azt is át kell látniok, hogy a nevelésben, is ha az apák Istentől nyert tekintélyűk alapján birt fönséges jogaikat nem használják; nehéz de magasztos kötelességeiket nem teljesítik: az illetéktelen tekintély üti fel a 4
