Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880
46 De nézzük azon szülőket, kik gyermekeik nevelésében annyira buzgólkodnak, hogy szinte felkiáltnak: „sok is a jóból“, vagy kiknél az a közmondás jut eszünkbe: „adtál Uram esőt/“ Értem itt azon szülőket, kik ha befolynak is a nevelésbe, nem építenek, hanem rontanak, vagy épen az iskola, a tanítók által elért sikert is koczkáztatják. Kinek ne jutna itt eszébe az a gyöngédnek csúfolt majom-szeretet, az a szinte bálványozásig fajúló kényeztető eljárás, melyben napjainkban főkép a tehetősb szülők gyermekeiket részesítik ? Nincs az a félszegség, helytelenség, melyet az ily szülők gyermekeikben jó tulajdonnak ne tekintenének ; nincs az a kihágás, melyet bennök kimenthetőnek ne találnának. Nincs a gyermeknek egy kimondott gondolata, mely előttük a lángelme előjelének; egy pityergésszerű sóhajtás, mely a nemes szív-tulajdonok jelenségének; egy csínnek is beváló tett, mely a majdan kifejlendő, nagyszerű akarat-erőnek előzálogáúl ne tűnnék föl. Kötelességüknek is tartják a gyermeki élet minden legkisebb mozzanatát kitüntetni; áradoznak a gyermek dicséretétől; meg is jutalmazzák lépten- nyomon — mivel ? Talán egy-egy kedves olvasmánynyal, tanulságos, hasznos munkával? Nem, ez a belőlük netalán meríthető komoly gondolatokkal még elnyomhatná élete vidámságát, remeteszerű komorságot ültethetne a kedves pajzán fiú arczára; a szülői bölcseség tehát úgy hozza magával, hogy megérdemelt (?) jntalmúl majd egy arany gyűrűt húzzanak újjára, majd egy drága gombot tűzzenek inge mellényébe, majd egy nagybecsű lánczot akaszszanak nyakába, majd az elmaradhatatlan pénzzel töltsék meg zsebeit. Azonfelül ígérnek neki eget-földet, ha ezt meg ezt teszi; úgy hogy az ily gyermek szorgalomra vagy valamely jótettre nem is a nemes kötelesség által, hanem csak a jutalom fejében érzi magát ösztönözve. Ez-e előkészítése a komoly munka-szeretet meggyökereztetésének a gyermek lelkében ! ? A szülők kiterjesztik gondjukat a gyermek járására; a „convenance“ szabályainak elmulasztása talán az egyetlen, melyért a gyermekkel még talán neheztelésükét is éreztetik; de az erkölcsi törvény tiszteletére s az ebből fakadó „deco- ruma megtartására figyelmeztetni sem tartják szükségesnek!