Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880

22

végtelenül szerető anyát, ki szintén, mint saját anyja „gyermeket tart karjain —, s e tekintet lesz a vallásnak a gyermek leikébe ható első édes sugara.“ (Courtier, A nők keresztény hivatásáról.)

Azután hozzáfog a lelkiismeret neveléséhez, az isteni Mester benső szózatának, kis szívecskéjében első felhangzása után megtanítván, miként különböztesse meg azt a szintén csírázásnak , fakadásnak indúlt szenvedély, önérdek hangjától ; nem feledkezvén meg arról sem, hogy Isten jelenlétét napjában többször eszébe juttassa; valamint arról sem, hogy szivecskéjébe öntse az isteni szeretetnek annyi szép és nagy tettre buzdító érzelmét és a gyöngéd félelemét, mely munkakedvet, erkölcsi tisztaságot, szülői és önmaga iránt való tiszteletet teremt keblében.

És mindezt teljes odaadással, mert hisz a legjobb, a meny- nyei Atya szolgálatában dolgoznak; felvilágosítólag, mert a „Világosság Atyjáíl-n&k munkásai; készségesen, mert a Teremtő nagy művénél munkatársakúl állanak; a legnagyobb gyöngédséggel és tisztelettel, mert a szent dolog, mely körűi fáradóznak, nem tűr avatatlanságot, ügyetlenséget, meggondolatlanságot — végzik a tekintély tudatától mélyen áthatott szülők.

Ó minő különbség van az ilyen és azon szülők között, kik szülőknek nevezik ugyan magukat, de kiknek nincs elsőbb gondjuk, miut az alig megszületett gyermeket idegen, béres, dajka kézre adni, csakhogy maguk szórakozhassanak ; csakhogy a nagy világ örömeinek élvezését félbe ne kelljen szakítaniok; csakhogy a mulatságok, lakomák, bálok, tánezok, estélyek, színházi s egyéb ünuepiességek köréből ki ne maradjanak ! Ó mily üres, blazírt az ily szülők szíve mindazon zajos, hangos mulatságok mellett is, a melyek idejök nagyobb részét elnyelik; mily sivárrá, pusztává válik az ily családi élet; s mily szánalomra méltók az oly gyermekek, kik a jó szülők áldásosán melengető, fejlesztő szeretetének leheletét be nem szívhatják.

De az igazi szülők nem így tesznek. Az igazi anya, még ha kevésbbé művelt is, a Gondviselésbe vetett hittel, reménynyel fog gyermeke neveléséhez; a paedagogia elveiben való járatlanságát pótolja magasztos szeretetének ihletett sugalatai-