Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1879

29

nak életrevaló elvei a rendes tanítás körében, csak sajnálni lehet, ha azok a rendkívüliekben nem jutnak érvényre. A tanári testület többé ki nem térhet oly kérdések elől, melyek az iskolai társulatok létele által támasztatnak, hanem vagy egyszerűen nélkülözendó'nek mond ki minden ily társulatot} vagy ha azok ápolását jónak véli, meg kell oldania a vele járó kérdéseket is, s azokat ép úgy ellenőrzése és gondoskodása alá kell vennie, mintha csak mindegyik tanárnak saját szakmájáról vagy osztályáról volna szó

E téren sem szabad az összes berendezésnek, szintúgy nem a felelősségnek, egyetlen ember vállaira nehezedni, hanem legyen ez az egész tantestület ügye. A vezetés egyöntetűsége megkívánja ugyan a vezérletnek egy tanár kezeibe való letevését, a generikus eljárás megállapítására azonban az egész tanári kar közreműködése megkívánható már csak azért is, nehogy ily körök egyesek kedvteléseiből látszassanak fennállani, a többi pedig tudomást se vegyen róla, vagy ha igen, ne úgy, mint eddig több Ízben tapasztalható volt, Az organikus vezetés és kormányzat leghelyesebben a tanári tanácskozmányokból indulhat ki. E célnak megfelelő- leg, e tanácskozmányoknak ép úgy körébe tartozik az önkéntes társulatok összes ügyállása és felügyelete, mint bármely más iskolai ügy. Eddig is oda tartozott, azonban egyedül a körvezetők kinevezését illetőleg; a többire nézve ezekre bizatott a boldogulás mikéntje.

Mi sem áll útjában annak, mikép az önképző körök vezetése és felügyelete a tanári tanácskozmányok tárgyát képezze, főleg midőn ily körök alakulni kezdenek, vagy pedig a szerzett tapasztalatok után az átalakítás kényszerűsége forog fönn. E kérdés leghelyesebb megoldása úgy érhető el, ha a tanári testület maga állapítja meg a főbb irányelveket, a tudományos haladást, az ízlés fejlesztését, a felügyelet és kormányzat módozatait, a tagok jogai és kötelességeit s a