Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878

APÁCAI CSERI JÁNOS ÉLETRAJZA ÉS BOTANIKAI MUNKÁSSÁGA.

I.

A természettudományok fejlődésében általában két korszakot szokás megkülönböztetni.

Az egyik korszak azon tudósokat foglalja magában, kik speculativ utón iparkodtak a természeti tünemények ismeretének birtokába jutni; a másik korszak munkásai közé tartoznak azok, kik már érezték, hogy a speculativ módszer talaja inog lábaik alatt; szilárdabb alapot kelle tehát keresni, melyre biztosan lehessen épiteni, ez alapot megtalálták az inductiv módszerben.

A speculativ módszer követői: antik-, az inductio utján haladók pedig: modern természettudósoknak neveztetnek.

Csak nehány vonásban akarom e két irány közti különbséget föltüntetni.

Mig az antik természettudomány a teremtett lények fejlődéstani viszonyainak kiderítését figyelmen kivűl hagyja s az embert a létezők összeségéből kiszakítja, s mintegy archimedesi pontot nem e világba valónak képzeli, s mig magát följogosultnak érzi speculativ utón a természetre törvényeket oktrojálni: addig a könnyenhivőség hínárjából s a babonaság karjaiból nem tud kibontakozni. Itt vergődik mindaddig, mig a modern természetbúvár az inductio utján nyert helyes kö1