Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878

32

A 22. 23. és 24. ptt. A növények osztályozását (syste - matica) adja. — Főbb csoportosításai: fák (arbores), bokrok (frutices) és fűvek (hcrbae), melyek ismét több alcsoportra osztvák. E 24 pont a 221—223 lapon tárgyaltatik.

Ezután a XLII. sz. alatti bekezdéssel a specialis rész tárgyalásához fog; a fák általános jellegeinek elmondásával, a mint ez a 4. §. alatti leírásból kivehető. A specialis rész leírása a 223 -247 lapokon adatik.

4. Apácai botanica speciálisa és systemája.

Apácai botanica speciálisában követett rendszerről igen nehéz határozott véleményt adni, mert auctorát Scriboni- ust ebben nem követte. Rendszere igen hasonlít Ciisalpinius (f 1603) által készített mesterséges rendszerhez.

Hogy az általános részt Regius müvéből vette, az kétségtelen, de a specialis részt illetőleg a forrást megtalálni már nehezebb. A rendelkezésemre álló Regius műveiben „Fundamenta physices“ és Philosophía naturális“ semmi leiró növénytani rész nem fordul elő, tehát ezekből nem is vehette. — De ha meggondoljuk, hogy Regius tanára volt Apácainak Utrechtben, föltehető, hogy a második rész kidolgozására is útmutatást adott neki, miután az első rész teljesen Regius művéből van lefordítva,

Igen sajátságos, hogy egyedül Scriboniust említi aucto- ráuak a specialis rész kidolgozásában; miután Scribonius előtt 40 — 50 évvel az Utrechttel határos Leidenben, azon kornak legügyesebb és önállóan gondolkodó botanicusai Dodoniius és Clusius már elismert tudósok voltak; Scriboniusnál pedig igen csekély leiró rész található.

Miután Scribonius művéhez „Ser. Largi Compositiones medicae“ etc. igen bő commentár készült Rhodius János által, a melyben hivatkozás történik a régibb auctorokra, egyes a commentárbau kijelelt helyeket az auctorok eredeti munkáiban, összehasonlítottam Apácaival, de ezek az ő szövegével semmikép sem egyeznek; miből azt kell következtetnem, hogy vagy több forrást vett igénybe, vagy pedig egy Seri-