Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878

26 (embryo) nem, csak anyasejtet tartalmaznak. A spórák anya­sejtjeit sporangiumnak nevezzük. Az 5. pt. A magról (Semen) szól; azonban a mag rész­letes leírását nem adja, csak „temérdek nedvességgel ellá­tott tsemetétskének“ mondja. Lényegében talán igaza van, ha a „tsemetétske“ alatt az embryót, a „nedvesség“ alatt pedig a protein vegyeket értjük. De a mag részeiről, az em­bryo alakja és elhelyezéséről mitsem említ. A 6. pt. A mag fejlődését tárgyalja. A mag fejlődésé­nél a tápnedvnek tulajdonítja a legnagyobb fontosságot, s egészen számításon kivül hagyja, hogy a növekedés tulajdon­képen a sejteknek szaporodásában áll. Persze a sejtről, an­nak részei- és functiójáról Apácainak még nem igen volt fo­galma; de alig is lehetett, hisz Schleiden csak 1837-ben ala- pitá meg a sejtelméletet; Ap. korában pedig vajmi kevesen tudtak a sejtekről valamit, vagy legalább tulajdonítottak a sejteknek, illetőleg a plasmának oly nagy physiologiai szere­pet a növények élete és szaporodásánál, mint ez ma már mindenki előtt ismeretes. A 7. 8. ptt. A sporophyták fejlődéséről akar szólani, de oly homályosan, hogy talán maga Apácai sem értette azt, a mit itt elmond.— Regius „az érezhetetlen részetskék“ (par- ticulae insensibiles) alatt bizonyára az atomokat érté, melyek az attractio által különbözőleg csoportosítva, különféle alakú képződményekké formálódnak. — Azon nagy változatosság föltüntetéséről, mely különösen a gombáknál (Fungi) a spó­rák alakja, működése, élethossza és képződésmódja tekinte­tében uralkodik; mit sem mond. — Különben is igen meg­nehezíti az értelmezést azon körülmény, hogy az ily kompli­káltabb esetek leirásánál, de egyáltalában sehol R.-nál s így Ap.-nál is. fölvilágosító példákkal sehol sem találkozunk. A 9. pt. A növény élete és növekedésének föltételeiről beszél; nagy fontosságot tulajdonít a meleg hatásának, és a tápnedvnek a növénybe való jutásának. — Ebben teljesen igaza van Apácainak, csakhogy a „mikéntiség“ felfogása té­ves ; mert ő a növényekben mindenfelé elágazó utakat (duc- tus) képzel lenni, mely vezetékeken a tápnedv a földből egy­szerűen mechanicai nyomás következtében jut a növény min­den részeibe ; nem pedig a diosmosis által, mint ezt ma tud-

Next

/
Thumbnails
Contents