Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878

26

(embryo) nem, csak anyasejtet tartalmaznak. A spórák anyasejtjeit sporangiumnak nevezzük.

Az 5. pt. A magról (Semen) szól; azonban a mag részletes leírását nem adja, csak „temérdek nedvességgel ellátott tsemetétskének“ mondja. Lényegében talán igaza van, ha a „tsemetétske“ alatt az embryót, a „nedvesség“ alatt pedig a protein vegyeket értjük. De a mag részeiről, az embryo alakja és elhelyezéséről mitsem említ.

A 6. pt. A mag fejlődését tárgyalja. A mag fejlődésénél a tápnedvnek tulajdonítja a legnagyobb fontosságot, s egészen számításon kivül hagyja, hogy a növekedés tulajdonképen a sejteknek szaporodásában áll. Persze a sejtről, annak részei- és functiójáról Apácainak még nem igen volt fogalma; de alig is lehetett, hisz Schleiden csak 1837-ben ala- pitá meg a sejtelméletet; Ap. korában pedig vajmi kevesen tudtak a sejtekről valamit, vagy legalább tulajdonítottak a sejteknek, illetőleg a plasmának oly nagy physiologiai szerepet a növények élete és szaporodásánál, mint ez ma már mindenki előtt ismeretes.

A 7. 8. ptt. A sporophyták fejlődéséről akar szólani, de oly homályosan, hogy talán maga Apácai sem értette azt, a mit itt elmond.— Regius „az érezhetetlen részetskék“ (par- ticulae insensibiles) alatt bizonyára az atomokat érté, melyek az attractio által különbözőleg csoportosítva, különféle alakú képződményekké formálódnak. — Azon nagy változatosság föltüntetéséről, mely különösen a gombáknál (Fungi) a spórák alakja, működése, élethossza és képződésmódja tekintetében uralkodik; mit sem mond. — Különben is igen megnehezíti az értelmezést azon körülmény, hogy az ily komplikáltabb esetek leirásánál, de egyáltalában sehol R.-nál s így Ap.-nál is. fölvilágosító példákkal sehol sem találkozunk.

A 9. pt. A növény élete és növekedésének föltételeiről beszél; nagy fontosságot tulajdonít a meleg hatásának, és a tápnedvnek a növénybe való jutásának. — Ebben teljesen igaza van Apácainak, csakhogy a „mikéntiség“ felfogása téves ; mert ő a növényekben mindenfelé elágazó utakat (duc- tus) képzel lenni, mely vezetékeken a tápnedv a földből egyszerűen mechanicai nyomás következtében jut a növény minden részeibe ; nem pedig a diosmosis által, mint ezt ma tud-