Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878

27 jak. Arról pedig, hogy a tápszernek folyékony v. plane gáz alakúnak kell lenni, mit sem tud. — A tápanyag — a mai felfogás szerint — tehát egyszerű diffusio utján jut el a fel­vételre alkalmas sejtekbe, vagyis a sejtnedv és a talaj ned­vessége, melyben a tápszerek feloldva vagy absorbeálva van­nak, jön érintkezésbe egymással. A tápszerek fölvétele tehát csak is a két folyadéknak egymással való kiegyenlítődésében áll. Minthogy a sejtnedv a diffusiót eszközlő anyagból sok­kal többet tartalmaz, mint a talaj nedvessége, mely csekély mennyiségű sót, gáznemeket stb. foglal magában : azért na­gyobb mennyiség szivárog át a talaj nedvességéből a sejtek­be, mint a sejtnedvből ki a földbe. A 10. pt. A növények halálának okáról ad számot, a menedékek (ductus) bedugulásának tulajdonítván a növények halálát, mivel ekkor táplálékot nem vehetnek föl, tehát mint­egy éhen halnak. — Némi igaza van Apácainak, csakhogy manap a növények halálának valódi okát, a szövetek szét- roncsolódásában véljük rejleni a többek között. Télen át a fák nem vesznek föl táplálékot, azért mégis élnek, de szöve­teik épségben maradnak; valamint az érett magvak (búza, árpa, rozs, bab stb.) typicus fejlettségi fokukon túl nem táp­lálkoznak, mig újból fejlődésnek nem indulnak, pedig nagy mennyiségű táplálék van bennük felhalmozva; ezekben az életképesség szünetel, szunnyad mindaddig, mig a ráhatás azt életre nem serkenti. A 11. pt. A növények különböző fajainak eredetét is­mét a táplálék milyensége és mennyiségének tulajdonítja; hol is a különböző táplálék fölvételére és továbbítására kü­lönböző vezetékeket állít lenni a növényekben. — E magya­rázatból igen világosan kitűnik a speculativ elmélet helyte­lensége. — A fajok eredete nagy problémájának megfejté­sével e század kezdetén, több kitűnő búvár foglalkozott; kü­lönösen Lamarck, Geoft'roy Saint Hillaire egyhangú nézete oda megy ki, hogy a fajok egymásból keletkeznek. — Igaz, hogy ezen átalakulási hypothesis nem lett figyelemre méltat­va, mindaddig, mig csak legújabb időben — 1859. — föl nem lepett Darwin, ki ezen hypothesist újból föltámasztá, és azt tárgyilagos s szellemdús előadása által annyira meggyő- zőleg tudta bevitatni, hogy manap már majdnem általánosan

Next

/
Thumbnails
Contents