Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1877

23

fenséges virtuális alakjának lélekvilága tartalmából egy bizonyos részt kell hogy alkosson. — Talókák számára nincs fenséges.

Minden fenséges tárgy vagy jelenet — legyen bár extensiv vagy intensiv jellemű *— a fensőbb aesthetikai érzékek (szem, fül) valamelyike által bevitetik a lélekvi- lágba, hol az, mint egyszerűen közönyös, sem a határozott pshychikai activitas, sem a tisztán felismerhető passi- vitas jellegével nem biró — lélekállapot képzetté lesz, mely vagy csak a lélekvilágnak, vagy a tudatnak is tartalmát teszi a szerint, a mint a fenséges tárgy vagy jelenet képzete eddig a tudat tartalmát tevő rokonképzetekkel társul, vagy a nem rokon képzetek a tudatba jutni akaró uj képzetet megsemmisítik, önállóságától, egyedi jellemétől megfosztják. (Még a physikai világban is foly a létért való küzdelem.) Pl. dörög az ég, czikázik a villám, a vihar a felkapott háztetőkkel játszik, mint pajkos gyermek a színes labdával. Fenséges jelenet, melyet csak a veszélymentesség érzete és képzelmem idomít úgy, hogy egyszersmind borzasztó is ne legyen. Látó és halló szervem által belép a fenséges jelenet a lelki élet tartalmi elemei közé, nemcsak, hanem hatalmánál fogva egyszerre a már meglevő képzetek elnyomása vagy háttérbe szorításával a tudat felszínére kerül. Itt nem szükség a rokonképzetekkel való társulás; a jelenet oly hatalmas, oly imposans, hogy minden segédképzet közvetítése nélkül egymaga képes szilárd állást biztosítani magának a tudatban.

Eddig csak a behatás alapján fölkelt érzéki inger alakult képzetté, s az alakult képzet lett a tudat uj tartalmi elemévé, tekintet nélkül arra, vájjon a képzet érzékszellemi létünk föltételeivel megegyezik-e vagy nem, más szóval: tetszik-e vagy nem.

A fenséges jelenetben vagy tárgyban van valami a közönségest jóval felülmúló nagyság mind a tartalomban, mind az alakban ; mind az eszmében, mind annak megje- lanülésében. 3íi)

86) Minden nagyság relativ. Bármily nagy lehet valamely tárgy, még sem absolut nagy; nem oly nagy, melynél nagyobbat képzelni nemi hetne;