Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1877
14 vakmerő halandó fel akarja lebbenteni a fátyolt, mely a jövőt födi. Prudens futuri temporis exitum Calliginosa nocte premit (leus, Ilidet, si mortalis ultra Fás trepidat. II o r. Mennyi erő, mily imponáló hatalom, mennyi parányiságunkra emlékeztető nagyság van ez isteni mosolyban !... Fenséges a kereszténység Istene, kihez Berzsenyiek ihlett lelkesedésében igy kiált: Te hoztad e nagy minden ezer nemét A semmiségből, a te szemöldököd Ronthat, teremthet száz világot, S a nagy idők folyamit kiméri."'i) A fenségesnek az idézetekben bemutatott rajzai mcg- közelitőbb fogalmat nyújtanak az istenség absolut fenségéről , mint a még oly részletező elméleti magyarázat is. Látjuk itt az erő, hatalom, szabadság fenségét a maga végtelenségében ; látjuk, hogy az istenségben tér, idő, minden eszme, tökély egy math. ponttá egyesül s éppen azért az urj A fennebbiekkel kapcsolatban még csak Leviathannak (ki a király a kevélység minden fiai fölött. Jób. k. XL. 25) sz. írási rajzára akarjuk az olvasó figyelmét terelni. — „Prüsszentése tűzfényessége és szemei, mint a virradás pillái. — Szájából szövétnekek jönnek, mint a meggyujtott tűz szikrái. — Orrlyukaiból füst jő, mint a meggyujtott és forró fazékból. — Lehelése meggyujtja a szenet és láng tör ki szájából. — Nyakában lakik az erő és előtte megy az ínség. — Mikor felemelkedik, félnek az angyalok s ijedtökben megtisztulnak (bünbánva magokba szállnak és ótalmat kérnek Istentől. Magy. jegy. 12. 573. 1.), — Ha fegyver éri őt, nem állhat ellene sem dárda, sem pánczél. — Mert a vasat annyiba veszi, mint a polyvát, és a rezet, mint a redvcs fát. — Nem szalasztja meg őt a nyilas férfin, a parittya kövei szalma törekké válnak neki. — Szalmaszálnak tartja a dorongot, és kineveti a dárdaforgatót. — Napsugarak vannak alatta ós az aranyat sárként teríti maga alá. — Felforralja fazék gyanánt a mély tengert és olyanná teszi, mint mikor a kenetek forrnak. — Ftána fénylik az ösvény, hogy az örvény, mint egy megősziiltnek látszik“. Jób. k. XL. 9—-13, 10—23. Nem oly fenséges — e rajz után — Leviathan, mint az Isten, de fenségesebb — az erő hatványozottságát véve tekintetbe — mint az ember; azért sem az absolut, sem a relativ fenség keretébe nem szo- rithattnk,
