Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1877

IS emberi véges értelem számára mindig wegközelithetlea ma­rad. Ebben rejlik az absolut fenség jelleme. A relativ fenséges. E fenséges másképpen nyilatkozik a physikai, más­képpen a psychikai, illetőleg szellemerkölcsi világban. A megnyilatkozás, a fenség megjelenülésének módjához ké­pest, két kategóriát különböztetünk meg; az elsőbe, a phy­sikai fenséges kategóriájába, mindazon érzéki úton, a látás és hallás szervei, mint fensőbb aesthetikai orgánumok ál­tal lelkünk elé állítható tárgyat és jelenetet sorozunk, mely­ből lelkünk a hatványozott erő és a szabadság végtelen­ségének eszméjét elvonni képes. '2li) A második, a psychi- kai kategóriába az ember szellemvilágának alakitmányait osztjuk (legyenek azok gondolatok, érzemények, vágyak, indulatok, tettek stb.), melyeken az erő és szabadság esz­méje átsugárzik. 1. Fenséges a physikai világban. Mindazon merész természeti képződmények, melyek mellett az ember végtelen kicsinynek látszik; mindazon nagyszerű természeti jelenségek, melyekben a természet hatványozott erőinek oly nagysága jelen meg, melylyel semmiféle emberi erő nem mérkőzhetik és a melylyel szemben az emberi hatalom tehetetlenséggé zsugorodik — 3S) A Kant-féle felosztást bátran mellőzhetjük (mathematisch und dynamisch). Nincs a math. fenségesnek oly alakja, hol a tartalom, a moz­gató erő, az eszme extensiv nagyságtól elválasztható lenne (ha elválasztjuk, lehet nagy 8z e r ti, de nem fenséges); s viszont nincs a dynamicus fenségesben oly erő (Sóvaai;), mely nem megfelelő alaknagyságban (extensio) lépne föl. Ugyanazon természeti jelenet majd matli., majd dynam. fenséges lesz a szempontok különfél es égéhez képest, melyek alatt vizsgáljuk. Kép­zeljük csak a vihar által felkorbácsolt tengert; melyiket bámuljuk inkább: a végtelenség halmát sejtető erőt önmagában, vagy pedig megrázóan fen­séges nyilránulatait ? — Mellékesen legyen itt megemlítve, hogy már Iílair Hugónál is találunk kísérletet ily felosztásra, bár a kivitel messze Kant mögött marad. L. Blair H. B he torikai és aest. leczkei, Ford. Kis J. 133S, IV, leczke.

Next

/
Thumbnails
Contents