Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1877
IS emberi véges értelem számára mindig wegközelithetlea marad. Ebben rejlik az absolut fenség jelleme. A relativ fenséges. E fenséges másképpen nyilatkozik a physikai, másképpen a psychikai, illetőleg szellemerkölcsi világban. A megnyilatkozás, a fenség megjelenülésének módjához képest, két kategóriát különböztetünk meg; az elsőbe, a physikai fenséges kategóriájába, mindazon érzéki úton, a látás és hallás szervei, mint fensőbb aesthetikai orgánumok által lelkünk elé állítható tárgyat és jelenetet sorozunk, melyből lelkünk a hatványozott erő és a szabadság végtelenségének eszméjét elvonni képes. '2li) A második, a psychi- kai kategóriába az ember szellemvilágának alakitmányait osztjuk (legyenek azok gondolatok, érzemények, vágyak, indulatok, tettek stb.), melyeken az erő és szabadság eszméje átsugárzik. 1. Fenséges a physikai világban. Mindazon merész természeti képződmények, melyek mellett az ember végtelen kicsinynek látszik; mindazon nagyszerű természeti jelenségek, melyekben a természet hatványozott erőinek oly nagysága jelen meg, melylyel semmiféle emberi erő nem mérkőzhetik és a melylyel szemben az emberi hatalom tehetetlenséggé zsugorodik — 3S) A Kant-féle felosztást bátran mellőzhetjük (mathematisch und dynamisch). Nincs a math. fenségesnek oly alakja, hol a tartalom, a mozgató erő, az eszme extensiv nagyságtól elválasztható lenne (ha elválasztjuk, lehet nagy 8z e r ti, de nem fenséges); s viszont nincs a dynamicus fenségesben oly erő (Sóvaai;), mely nem megfelelő alaknagyságban (extensio) lépne föl. Ugyanazon természeti jelenet majd matli., majd dynam. fenséges lesz a szempontok különfél es égéhez képest, melyek alatt vizsgáljuk. Képzeljük csak a vihar által felkorbácsolt tengert; melyiket bámuljuk inkább: a végtelenség halmát sejtető erőt önmagában, vagy pedig megrázóan fenséges nyilránulatait ? — Mellékesen legyen itt megemlítve, hogy már Iílair Hugónál is találunk kísérletet ily felosztásra, bár a kivitel messze Kant mögött marad. L. Blair H. B he torikai és aest. leczkei, Ford. Kis J. 133S, IV, leczke.