Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1877
13 Fenségesek azon helyek, melyekben Job Baltiad ellen bizonyltja, hogy Isten saját műveiből megismerhető. Mezítelen a pokol előtte, és nincs semmi leple a veszedelemnek. Ki az éjszakot az ttr fölött feszíti ki, és a földet semmire függeszti. Ki megköti a vizeket felhőiben, hogy egyszerre mind le ne szakadjanak. Az ég oszlopai részlteinek és félnek az ő intésétől. ,9) Vagy midőn Jób az isteni bölcseség fenségét rajzolja : Időt vetett a sötétségnek, és kifürkészi mindennek végét, a homály kövét és a halál árnyékát is. Tőből felforgatja a hegyeket .........A kősziklában patakot vágott. . . . < ) látja a világ határait, és mindent szemlél, mi az ég alatt vagyon. 2") Erőteljes rajz a hatálom fenségéről a következő: (Eliu Jóbhoz) Ki (Isten) fölveszi az eső cseppjeit és záport önt le szakadások gyanánt. Ki kezei között elrejti a világosságot, és parancsolja neki, hogy ismét előjöjjön. 21) Az Isten hívására összeáll a jég, és a vizek ismét szét- ömlenek.2Q) Ki rekesztette be a tengert ajtókkal, mikor kitört, mint a mellből kijövő? Midőn a felhőt ruházatul adtam neki, és azt homálylyal, mint a gyermeket pólyákkal, betakartam. Körülvettem azt határaimmal, zárt vetettem rá és ajtókat. Es mondám: Eddig jöjj és tovább ne menj, és itt, törd meg feldagadt hullámaidat. 2 I) Felséges Róma és Hellas istene, az Istenek atyja Jupiter, ki Vergilius szerint szeme egy mozdulatával megremegteti az egész Olympust 24); ki mosolyog, midőn a "j Jób le. XXVI- 6. 7. 8. 11. s°) J. k. XXVIII- 3. 9. 10. 24. — u) XXXVI. 27 32. - S!) XXXVII. 10.—- -3) XXXVIII. 8—11. — 5() Totum nutu tromefecit olyiupum. Yerg. Acu. X.
