Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875

6

teiről vajmi kevés bizonyosat tudunk. A mi az eszmekört illeti, melyben Pythagoras mozog, szintén lehetetlen az ő sejthető eredeti felfogását külön választani azon sallangoktól, melyekbe a Pythagoreiták mesterök tanait burkolták. Ő maga semmit sem irt, s a töredékek, melyek egyik jelentősebb tanítványának, Philolausnak, tulajdonittatnak — valószínűleg későbbi csúsztatások. Még a régiek sem értettek egyet abban, vájjon a Pythagoreismusban a szám valóban anyagi vagy alaki elv-e, vagy őskép, mely után a lét alakok képeztetnek és rendeztetnek? Schwegler szerint Aristoteles véleménye is inog e kérdésben. IJjabb bölcselők úgy nyilatkoznak, hogy a Pythagorás számainak több fejlődési alakja van; a Pythagoreiták egy része állagoknak (substantia), másik része az ősziét ősképének tartja. Akár az egyik, akár a másik fölvevéshez szegődjünk: a logicai eszmék fejlődés-folyamában alig tudnánk valami po- sitivumot kiokoskodni. Bár mit tennénk, csak a sötétben tapogatóznánk.

A fennebb Heraelitus, Anaxagoras és Democritus nevével kapcsolatban jelzett általános panasz az érzéki utón keletkezett ismeret megbizhatlansága és tarthatlansága ellen, átnyúlik az eleatákhoz, Xenophanes- és Parmenideshez is. Az első Diogenes Laértius&) szerint állítja: omne quod fiat, corruptioni obnoxium esse; s ha e tan az érzéki ismeret tárgyaira is (a mint természetes) alkalmaz- tatik, nem lehet csodálkozni, hogy csak a gondolatilag egynek tulajdonit valódi létet, s a biztos tudást az érzéklés nyomán alakított subiectiv véleménynyol éles ellentétbe állítja. Tanítványa, vagy legalább követője Parmenides, a létegység elméletének tovább fejtője a Heraclitus-féle „minden változik“ tan ellen kikelvén, jut legelőször az azon- ság és ellenmondás logicai alaptételeinek elméleti tudatára, bár az alak, melyben a két tétel megjelen, még tökélytelen. Az azonság elvét igy formulázza: lavív, vagy ígtí yuQ éívai; az ellenmondás elvét pedig: oh. emi ^ élven, vagy urfitv ó\egtív) ovx éívais) Ez már positiv adat a Lob) Libr. IX. 536.

c) Ueberweg Syst. d. Log. 18. 11. §.