Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875

81

már Lockenál fölmerül) megfejtendő, criticailag nyomozza az ismeret eredetét, annak feltalálásától tevén függővé az igazság anyagi részének megtámadhatlan jogosultságát. Lockei alapon a tapasztalást mondja az ismeret mezejének (das Feld des Erkennens); ennek tehát initiativ, mig az észnek constructiv szerepe van az ismeretalkotásnál. Egyik az anyagot, másik az alakot adja. „Alles Formale der Erkenntnisz entspringt aus dem Subiecte, alle Materiale der Erkenntnisz ist obieetiv. “ H)

Az ismeret — Kant szerint — Ítélet. E pontnál megkülönbözteti az analyticai Ítéleteket a syntheticaiaktól, mely utóbbiak bővítik egyedül az ismeret tartalmát (Er- weiterungs-Urtheile). A bővítő, illetőleg syntheticai ítéletek ismét kétfélék; vagy olyanok, melyeknek korlátolt, esetékes értékök van, vagy olyanok, melyek által az egyetemest és szükségképest ismerjük meg. A mi egyetemes és szükségképes, annak a tapasztalástól független, tisztán subiectiv eredetűnek, a priori természetűnek kell lenni.**) De lehetsé- ges-e, s ha igen, hogyan lehetséges ilyen a priori syntheticai ismeret, illetőleg ítélet? Wie sind synthetische Urtheile „a priori“ möglich? E kérdés— egészben véve— philoso- pliiai, Kant nyelvén — metaphysicai. Ozélja az ismeret tisztázása ; tehát az eszközt, melynek segélyével megfejthető, nem lehet máshol, mint a Logicában, a gondolkodás tudományában. különösen annak crimatologiai részében keresni.

Az ítéletek — lélektani szempontból — nem egyedül a tudatos lét állapotai vagy affectioi, hanem inkább a gondolkozó tehetségnek megnyilatkozásai, észfunctiok. A bevett és általánosan használt deflnitio, hogy az ítélet két fogaiomn) V. ö. Kiehl „Der phil. Kriticismus“ 447.

kk) „A priori — alanyilag véve — azon része az ismeretnek, mely a tapasztalástól függetlenül nyeretik, mely az öntudat törvényességéből, adottságából származik s onnan hozatik le. Tárgyilag véve — azon ismeret „a priori,'1 moly a tapasztalás előfeltóte nélkül be is látható; be is vitatható. „A priori“ jellegű minden analyticai, tisztán fogalmi ismeret, mely a logicai azonság elvén alapul. Syntheticai azon ismeret, melynek alapja nem a fogalomban, hanem a szemléletben (Anschauung) van. Ily ismeretet csupán fogalomból,. szemlélet nélkül, gondolni nem lehet. Synthetische Erkenntnisz aus blossen Begriffen ohne Anschauung ist undenkbar.