Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875

29 a gondolat, illetőleg az ismeret keletkezését ngy figyeli meg, mint a természetbúvár valamely organicus létalaknak foko­zatos kibontakozását; de megfigyelési módja csak a psycho- 1 o g é, mig az ismeretnek úgynevezett psyehologiai kuta­tásával nem törődik. Jellemző módszerére még azon körül­mény is, hogy a metaphisicai fogalmak bírálásánál csak ki­vételkép irányozza a kutatást közvetlenül a fogalmak tartalmá­ra. Locke szerint velünk született eszmék (ideae innatae) nincsenek; tehát minden ismeret, mely a positivitas jellegé­vel bir, a két tényező alakitmánya. Nihil est in intellectú, quod non fuerit antea in sensu. (Cicero mondata az érzé­kek szerepéről az ismeretszerzés kérdésében teljes mérvben ide is alkalmazható: sensus nuncii ac interpretes rerum.)^J Le azért maga Locke is teljes ismeretet, igaz­ságot a reflexiótól vár, mig a sensatio által nyert képzete­ket nem fogadja el a dolgok hű, teljesen megbízható másai (képei) gyanánt. A syllogisticai szőrszálhasogatásokat ép úgy elveti, mint V. Baco. Polariter ellenkező forrásból származ­tatja az ismeretet. Leibnitz. A velünk született eszmék tanát Locké el­len védvén, a noeticai rationalismus (nativismus) behozója és öntudatos képviselője lesz a Logica fejlődéstör­ténetében. Cartesiussal beösmeri, hogy az az igazi ismeret, melynek tárgyát tisztán, világosan, határozottan, minden más­tól elkülönítetten, fogjuk fel; épen azért tisztaság és vi­lágosság azon két eriterion, mely által az ismeret azzá lesz, a mi. Világos az ismeret, melynek tárgyát fogalomala- kitási műveletnél a lényeges jegyek egységében fogjuk fel. Tiszta, midőn nemcsak a jegyeket, hanem atjegyek jegyeit is ösmerjük; ezzel ellentétben áll a zavart ismeret, hol a jegyek egymást átkeresztezik. Ismeretszerzésnél az értelem különösen két normativ törvény által kalauzoltatik; az el­lenmondás és elégséges ok törvénye által (pr. contradietio- nis et pr. rat. suti'.) Az ellenmondás törvénye óvja meg az értelmet a tévedéstől, midőn kényszeríti ngy gondolkozni, hogy a gondolt „mi“-nek ellenkezője lehetetlen legyen. Ez hh) Csakhogy itt mind a sensust, mind a rest szélesebb ér­telemben kívánjuk vétetni.

Next

/
Thumbnails
Contents