Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875
26 Lássuk Cartesiust. Bármennyire terméketlennek mondja Baco a speculatiot, mégsem habozunk kimondani, hogy minden philosophiának kisebb-nagyobb mértékben specula- tiv természetűnek kell lenni. S a ki e szempontból Ítéli meg Cartesiust, az nem fogja érdemét kétségbe vonhatni a Logica fejlődéstörténetében sem; az előtt úgy fog feltűnni Cartesius, mint a gondolkodás mai önállóságának legjelentékenyebb előkészítője. A „History of civilization in England“ nagynevű szerzője úgy jellemzi Cartesiust, mint a ki az emberi szellemet magára utalta az ismeretes „de Omnibus dubitandum“ proclamálásával. Hogy Cartesius a Logica fejlődéstörténetében a maga való alakjában jelenjék meg, nem fog megártani egy rövidke párhuzam Baco és Cartesius között. Baco ismeretszerzési elméletének központja az empeiria, szervezési eljárása analyticai, tudományos módszere inductiv; mig Cartesius- nál — ellenkezőleg — a központ az intuitio, az eljárás syn- theticai, a módszer deductiv.dd) Baconál az ismeretforrás a metaphysicai én-en kívül, Cartesiusnál a metaphysicai én-ben van. Csak egy, a miben mindketten megegyeznek— a czél, a való ismeret, a tudomány szerzésének kérdése. E párhuzam után lépjünk közelebb Cartesiushoz. A „Discours de la methode pour bien conduire, sa raison et chercher la veritó dans les Sciences“ második fejezetében (principales régies de la methode), a „Meditatio- nes de prima philosophia“ és „Principia philosophiae“ ez. irataiban rakta le azon anyagot, melylyel feladatunk czél- jához képest foglalkoznunk kell. Cartesius azon elvből indulván ki, hogy a bölcselésnek positiv alappríncipiuma csak egy magában véve bevégzett, közvetlenül bizonyos alaptétel lehet: ezt a „cogito ergo sum“- ban találja, miután már egy más negativ jellegű tételt „de omnibus dubitandum“ előre bocsátott. Mindenben kételkedni, mindent tagadni, semmit igaznak nem tartani: ez a keveset ígérő első lépés az ismeretszerzés terén. De ha mindent tagadunk, mindent kétségbe vonunk is, egyet dd) Ezt tartja Cartesius valódi tudományos módszernek, mely elvekből kiindulva egyes tételeket deducal; a valódi bizonyítás módszere, mely által ismeretekhez jutunk, mik bizonyos megelőző ismereteknek szükségképi következményei, •
