Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875

25 is uj igazságok jöjjenek világra. A tudásnak uj alapot, a tudománynak uj elveket adni — az ő czólja. De az uj ala­pot nem a syllogisticai mesterfogásokból fonja, az uj elve­ket nem a tényekkel számolni nem tudó speculatioban ke­resi. „Syllogismus — mondja a Novum organon scientia- rumban — ad principia scientiarum non adhibetur, ad mé­dia axiomata frustra adhibetur, quum sit subtilitati naturae longe inipar. Assensum igitur constringit, non rés. . . Spes un a est in in dúc ti öné vera.«d Az inductiv Logica a többi tudományok kulcsa, a gondolkodó szellemnek az is­meretszerzésre irányított törekvéseiben vezére. Rationales scientiae (Logica) reliquarum omnino claves sunt; atque quemadmodum manus instrumentum instrumentorum, ani- ma forma formarum, ita et illáé artes artium ponendae sunt. Hogy e Logicában a modern empirismus — az abstract speculatio és a syllogist. formalismussal szemben — érvény­re jut: az idézetekből könnyen levonható. Az angolok nagyravannak V. Bacoval, midőn őt, mint a francziák Oartesiust az újabb philosophia élére állít­ják ; de ha tudjuk, hogy Baconál — legalább a mai critica szempontjából — kiforrott philosophiai rendszerrel, inductiv módon történt kutatások tömeges eredményével nem talál­kozunk, sőt még a kortársai által producalt egészségesebb elemeket sem tudta elsajátítani, N. Organo n-jába beol­vasztani: eredeti bölcselői érdeme bizony nagyon összeszo­rul. De egy érdem mindig övé marad, az t. i., hogy a ma­gában elmélyedt szellemet kölcsönhatási összeköttetésbe hoz­ta az adott természetvilággal, hogy kijelölte az utat, melyen az ember autonom subiectivitását jobban kielégítő ismeretek birtokába juthat. S e kérdés körül érdeme még evidensebb lesz, ha a megelőző philosophia tárgya, alakja és módsze­re Baco egész intentiojával szembeállittatik. Opposita iuxta se posita magis elucescunt. Azért nem a polyhistor és an­nak szétszórt irányú fáradozásai, hanem a methodicus és annak ujjmutatásai az empeiria felé, az inkább negativ, mint positiv jelentéiül kutatási elmélet bírhat fontosság­gal a logicai fejlődéstünetek megfigyelőjére nézve. cc) Nov. Org. I. aphor. XIII-XIY.

Next

/
Thumbnails
Contents