Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875
24 kezdtek hullni az alkatrészek, melyeknek complexuma a seol. philosophiát teve. A szorosabb értelemben vett bölcselet a theologiától, a tudás a hittől, a gyakorlati az elméletitől különvált s isolaltságában mindenik önálló jogot követelt. Az ó classicai tudományok újra ébredése (mi alig volt más, mint a görög literatura maradványaival való közelebbi megbarátkozás), a nagy egyházszakadás, a természettudományoknak nagyobb körben való terjeszkedése, a gyakorlati élethez közelebb álló themákat segiték diadalra, minek eredménye a seolasticismus bukása s a traditionalis- mussal való szakítás lön ; de épen ezen szakításban rejlik a Logica tovább fejlődésének csirája. Az Aristoteles 0 r g a- nonja kezd komoly tanulmány tárgyává lenni, s az idők folyamában rátapadt idegen elemektől (Valla Lőrincz, Agri- cola, Vives Lajos által) megtisztittatni. A 16-ik század közepén Ramus Péter (Pierre de la Ramée) ostromolja az aristot. Logicát s egy a gyakorlati élettel jobban kibékíthető Logicat ir (Institutiones dialecticae 1547., mely nálunk is kivált prot. tanintézetekben Márton- falvi Gly. debreczeni tanár mozgatásai folytán jó darab ideig előadás tárgyát képezte), melynek bevallott czélja lett volna az Organon hibáit megigazítani; rejtett czélja pedig a tekintélyt a tudományban megingatni és önálló gondolkodást sürgetni. (Ez utóbbi philos. szempontból indokolható jó szándék, de a tekintélyt megingatni — hálátlan munka.) A Logica fejlődéstörténetében egy fontos mozzanathoz értünk Vérül ami B a c o ba n, az újabb természetbuvárlat methodicus úttörőjében, a modern empirismus megalapítójában. A kor uralkodó szokása szerint egyelőre a classica literatura és a perip. scolast. philosophia tanulmányozására adta magát; de ez utóbbi nem nagyon elégíthette ki, mert midőn mint bölcsész (1G05) föllép, benne az arist. tanok ellenzőjét ismerjük föl. Aristoteles, a seolasticismus és kora balitéletei ellen küzdve, az abstract speculatio helyett a tényekre építő természetészlelést és tapasztalást ajánlja, hogy azokból az inductio, mint egyedül helyes módszer segélyével, mint a természettudományokban, úgy a philosopkiában
