Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875

16

szerint tizet, ilyenek: az állag (oíaía), mennyiség (maóv), minőség (tioiúv), viszony (jtQÚau), hely (nov), helyzet (xeío&ai), idő (nme), állapot (tytív), hatás v. tevékenység (noiéív), szen- vedőlegesség (náayeiv); ezek az értelem alapfogalmai, melyek a létezőktől származnak abstractio által. A hermeneuticában . a beszédről, mint a gondolat érzékelhető alakjáról beszél; éles pillantásokat vet a beszódrészekre, a mondatokra, — s mert minden mondat log. véve Ítélet — az ítéletekre, különösen azoknak (mennyiségi szempontból) általános, különös és egyedi, (minőségi szempontból) állító, tagadó és korlátozó alakjaira. Az analytica priora két könyvében a következtetés általános alakjait veszi szemügyre; minthogy pedig a következtetések tartalmok és czéljok szerint vagy olyanok, melyek bizonyos, bevégzett igazságot (apodictieum), vagy olyanok, melyek csak valószínűt, tehát bevitathatót (dialecticum) tartalmaznak, vagy csalkövotkcztetések, melyek a helyes következtetés alakjában jelennek meg az értelem félrevezetésére: az analytica posteriora két könyvében különösen az apodicticai következtetésről, a definitió-, beosztás- és a tudományos megmutatásról, a Topica nyolcz könyvében a dialecticai v. valószínűségi okoskodásmódról, a s o p h i s t i c i e 1 e n c h i ben a sophisticai csalkövetkezteté- sekről és azoknak föloldásáról szól.r) Minden következtetés ítéletekből, minden ítélet fogalmakból áll; azért Aristoteles a következtetések legvégső elemeire, a fogalmakra is reflectál. A helyesen alkotott fogalom megfelel a dolgok lényegének, az igazságnak, mely végelemzésben nem egyéb, mint a gondolat megegyezése a valósággal. Az ítélet — szerinte — állítás a lét és nemlét fölött; az igenlés vagy tagadás a tárgyakra vonatkozó képzetek összekötésének vagy szétválasztásának alaki kifejezése. íme, itt vannak azon alapelemek, melyekből a mai formális Logica áll. A Severinus Boethius romai consul Syllogismus hypotlieticus-a, a későbbi disiunctiv következtetési alak csak a Stagiritahá- ■ rom főalakjának módosulatai,s) Joggal mondja Dühring: Sie

r) V. ö. Schwegler die Geschichte der Phil. 8G és Ueherweg Systh. der Log. 24—2G.

s) A hypoth. és disiunctiv következtetési formákat Ueherweg The o- phrastus- és Eudemusnak tulajdonítja; mig Boéthiust ugy mu-