Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875
15 időszámítás előtt közel 400 évvel. A mit alkotott, az meg volt alkotva. Az alap szilárdsága lebeghetett Kant szemei előtt, midőnigynyilatkozik: Die Logik habe seit Aristoteles keinen Schritt rückwärts, aber auch keinen Schritt vorwärts thun dürfen. Nem a logicai anyag feltalálása, hanem a szétszórt anyagrészeknek egy szerves egészszé alakítása tette nevét halhatatlanná, ruházta fel „a Logica atyja“ disznóvvel. Nem a logicai anyag, mert ha ezt elösmernők, megtagadnék a történelmi folytonosságot. Mindig igaz marad, hogy a jelen a múlt vállain emelkedik, s hogy a jövő számára csak az alkothat sikerrel, ki az alkotás munkájában a történelmi múlt által szolgáltatott basist nem rúgja könnyelműen ki lábai alól. A jelen a múltból táplálkozik, mint a jövő a jelenből; ez igazság kényszerhatalma alatt a genialis fejeknek is meg kell hajolniok. Ki lehetne annyira igazságtalan, hogy az ele- aták létegységének védelmére gyártott Zeno-féle syllogismu- sokat, a socratesi inductiót és definitiót (nem is említve a megaraiak által termelt negativ jellemű készletet), a Plató- féle deductiót és divisiót geneticai összeköttetésbe hozná Aristoteles nevével? . . Az anyag jó része már megvolt, csak a szervező kezet találta meg Aristotelesnél. De a szétszórt elemeknek harmonicus egysége már — Aristotelesé. ügy vannak azok Aristotelesnél egységbe foglalva, hogy első tekintetre azt hinné a vizsgáló, hogy az mint organicus egész „in ictu oculi“ termett elő, mint Jupiter fejéből Minerva. De elég is volt már az egyéni reflexiókból, lássuk már az aristo telesi Logicap) tartalmát. Aristoteles logicai jellemű kutatásai az Organ ónban foglaltatnak, melyek részeit a következő iratok képezik: a categoriák könyve (első kísérlet egy metaphysicai ontológia megalapítása körül), a her- meneutica, analytica priora és posteriora, a topiea, a so- phistici elenchi. Az elsőben a létalakok általános határoz- mányait, a categoriákat (osztályfogalmakat) tárgyalja, szám p) Aristotelesnél még a „Logica'1 szó nem fordul elő, sőt még az „Organon“ elnevezés sem tőle származik. Az bizonyos, hogy a „Logica“ név Cicero korában általános. Yalószinü, hogy a stoicus Chrysippus használta először.
