Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874

Az esztergomi érseknek n. e. zsinatösszeliivási s az azon való elnöklési .jogát az összes magyar hierarchia irányában egy n. e. zsinat sem mutatja annyira ki, mint az, melyet Tamás esztergomi érsek 1318-ban R. Károly király alatt, az egyház világi érdekein segítendő, metropolita-tár- sának székhelyére hivott volt egybe, s a melyen az elnöklő esztergomi érseken s suffragancusain kívül, László kalocsai érsek is érsek-tartománya püspökeivel együtt megjelent.')

Ez elsöségi jogát az esztergomi érseki széknek a magyar egyházban, nem csak a kalocsai érsekek támadták meg, hanem akadtak más főpapok is, kik magukat annak elsőségi joghatósága alól kivonni törekedtek; de a nevezett érseki szék felsöbbségi jogai mindannyiszor úgy magukban az esztergomi érsekekben, mint a római pápákban hatalmas védőkre találtak.

í gy 1191 -ben a pannonhegyi bencsés apátot és a székes-fehérvári prépostot, kik a hierarchiai rend ellen törnek vala. az esztergomi érsek iránt tisztelet és engedelmességre inti III. Kelemen pápa: „Clemens Episcopus Servus Servorum Dei, di- lectis filiis Albensi Praeposito, et Abbati S. Martini Salutem Virtus Obedientiae, quantum sit a Viris Ecclesiasticis amplec- tenda. quisquis ratione utitur, non ignorat, cum facilem qui- libet ad ceteras virtutes progressum habeat, in quo vigere dignoscitur hujus praerogativa virtutis, sine qua non potest ad coelestis beatitudinis bravium pervenire. Inde est, quod volentes nos potiora bona obedientiae imitări per Apostolica vobis Scripta mandamus, quatenus Venerabili Fratri nostro Jobo Strigoniensi Arclűepiscopo reverentiam et obedientiam impendere procuretis, quam praedecessores A estri suis consveverunt l’raedecessoribus exhibere.“2)

N. Lajos király uralkodása alatt meg Bálint pécsi püspök s bibornok támadja meg az esztergomi érseknek a püspök megyéje területén levő kivett egyházak feletti joghatóságát. Ugyanis Demeter érsek 1382-ben Esztergomba zsinatot hirdetett s Bálint püspök, magas méltóságára támaszkodva, és bizonyos pápai szabadalomra hivatkozva, — melyet azonban előmutatni vonakodott — a megyéjében létező apátokat és prépostokat az érsek zsinatján való megjelenéstől eltiltotta. Demeter érsek orvoslásért VI. Orbán pápához fordult. A pápa az ügyet a bácsi prépost által megvizsgáltatván, Bálint püspököt rendre utasította. Az érsek győzött. — A viszály az érseki szék és Bálint püspök között Kanizsay János érsek alatt megújul, s a vita meg-meg az esztergomi érsek javára fejeztetik be.3)

A felhozott pápai és királyi okmányok, az esztergomi és kalocsai érseki székek közötti viszályok, a czím-különb- ség. mint szintén a kivett egyházi intézetek fölötti joghatóság és a n. egyházi zsinatokat egybehivási s azokon való el- nöklési jog kellőleg kimutatják azt, hogy az esztergomi érseki szék a magyar egyház primátusát birja.

1A'. vagy Kun László király idejében hazánk állapota igen szomorú volt: az egyházi és polgári rend felbomlott.

III. Miklós pápa erről értesülvén, 1278-ban beküldé az országba Flilöp fermói püspököt a szentszék követeid, különösen az egyházi bajok orvoslása végett ; mert az egyházi fejetlenség az esztergomi érseki széknek több évre nyúlt üressége alatt főfokra hágott, A pápai követ 1279-ben Budán n. e. zsinatot tartott, A zsinat munkálkodását az érseki szék betöltésével kezdette meg. Érsek Lodomér. váradi püspök lett.

Csak imént említtetett, hogy az esztergomi érsek a magyar egyház primátusát birja, s mégis, mint Török János írja, „A magyar egyháztörténet nyomozói majdnem teljesen egyetértőleg állítják azt, hogy az esztergomi érsek tulajdonképen Magyarország és a magyar kath. egyház úgynevezett

prímásává Lodomér személyében, a pápa akaratjával és a király helyeslésével, azon n. e. zsinaton neveztetett ki világosan, melyet III. Miklós pápa követe Fr. Fiilöp fermói püspök kihirdetett és melynek megtartása 1279-ki szept. hóban Budán meg is történt.“ És a zsinat ezen eljárásának nevezett iró okát is adja, midőn így szól: „A budai n. e. zsinat kétségtelenül meg volt arról győződve, hogy mind a felbomlott egyházi fegyelem, mind a burjánzó eretnekség és pogányság mellett mindinkább hanyatló vallásosság az országban csupán a prímás kezében öszpontosított egyházi hatalom és te- , kintély által állítható ismét helyre.“')

Az esztergomi érsekek azonban, mint a felhozott adatokból eléggé kitűnt, a magyar egyháznak mindig prímásai voltak, ha névleg nem is, de tényleg igen; sőt névleg is már 1239-ben IV. Béla által, tehát 1279 előtt, mint prímásem- líttetik: „Et cum praedicta S. Strigoniensis Ecclesia locum Primatis in regro nostro teuere dignoscatur tara a beata sede Apostolica, quam a s. primo rege Stephano, nostro proge- nitore. “2)

A budai zsinat atyái az esztergomi érseki szék ország- primási méltóságát, hogy az érseki széknek huzamos üressége s főleg ennek következtében elharapódzott egyházi fejetlenség megsztintettessék. forma szerint és zsinatilag kiáltották ki. A primási hatalmat, mely a széküresség s az akkori anarchikus állapotok mellett szétfoszlott, ismét felélesztették és e hatalom természetének megfelelően ismét egy kézbe összpontosították. A hatalomnak, melyet az esztergomi érsekek már több mint harmadfél századon át bírtak és a mely IV. László király alatt egy ideig a széküresség miatt magyar egyházunk kárára nem gyakoroltatott, de most ismét életre hozatott, igen. e hatalomnak a zsinat atyái nevet adtak s azt különösebben is authentizálták.

Az esztergomi érseki szék a római szentszék született követi tisztével is felruháztatott. Tehát nem csak primatialis jogai ismertettek el, hanem hatásköre még szélesbíttetett is. E született követi tiszt keletkezése és hivatalköréről a következőket jegyzé föl a történelem:

Az apostoli széknek az egész egyházra kiterjedő gondoskodása úgy kivánta. hogy a pápák a messzebb fekvő országokba szükség esetén alkalmas férfiakat küldjenek, vagy az azon országok főpásztorai közül egyeseket kiszemeljenek kik azután a pápák személyében működjenek. Ezen férfiak apostoli követeknek neveztettek.

E követeknek egy nemét képezték azok, kika IV. század óta pápai helyetteseknek czímeztettek. Ezeket a pápák hatalmok egyrészével úgy ruházták föl, hogy a kijelölt országokban tágasabb hatalmat gyakorolva, magukat a metro- politákat megelőzzék. Első, ki az apostoli helyettes hivatalával lett feldíszítve, a thessalonikai püspök volt lllyriára nézve : ezt követé Galliára nézve az arelati, stb. Hivatalkörük a metropoliták s más püspökök felszentelésére, azoknak gyülekezetekbe hívására s némely fontosabb ügyeknek a pápa nevében való elintézésére terjedt ki.

Az apostoli helyettes hivatala kezdetben csak személyhez köttetett; de mivel megtörtént, hogy folytonosan ugyanazon egyház főpásztoraira ruháztaték, ezért az apostoli helyetteség is ugyanazon püspöki vagy érseki székhez csatol- tatott.3) Ezen apostoli helyettesekből fejlődtek ki a született követek; igy neveztetve, mert a követségi minőség a föpász- tori székkel össze van kötve úgy, hogy a ki azon főpásztori széket megkapja, az azonnal az apostoli szentszék követe is.

A született követnek — Legátus natus — az érsekek fölötti előjogát III. Sándor pápa a kantuári érsek suffraga- neusaihoz intézett következő szavaiban fejezi ki: „Licet Ar') Török. I. r. 52, 53. 11. — ’) U. az. II. r. XXIII, oki,—’) Udyardr. I. 127, 128. 11.

') Török. II. r. XLI. — ») l'ray . . I. 7. I. —s) U. az I. 6G—6811.