Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874

assistat Synode. ut ibi salutaria monita audiendo, se suos- que subjectos, valeat salubriter instruere.“') Az esztergomi érseki szék a XI. század kilenczedik ti­zede-. illetőleg a XII. század első feléig, míg más metropo- lita nem volt az országban, a közönséges és részletes egy­házjog nyújtotta, majd kiszélesítette metropolitai jogainál fogva volt a magyar egyház feje Alidon pedig 1085-ben a bácsi püspökség érsekségre emeltetett, s II. Géza király alatt 1149-ben a kalocsai püspökséggel egyesítve, mint bács- kalocsai, vagy csak kalocsai érsekség czím alatt Magyaror­szágon egy új metiopolia keletkezett:’) az esztergomi érsek korántsem szűnt meg ekkor is az összes magyar egyház fe­jének tekinteni magát és tekintetni a pápák s királyok által. Esztergom már első királyaink alatt az egész magyar egyház főszéke volt, melynek az újonan szerzett tartományok főpapjai is alárendeltettek. Szerettek ily egyházhatalmi össz- pontositást királyaink, s örömest látták, ha ebbeli akaratuk­nak más tartományi érsekek is engedelmeskedtek. 1138-ban II. Béla király alatt Gaudius spalatói érsek az esztergomi­hoz járult, s az eddigi gyakorlat ellenére, az esztergomi ér­sek által avattatta fel magái.3) Az esztergomi érseki szék 1085 —, illetőleg 1149-en túl primási jogainál fogva feje a magyar egyháznak. Prímások­nak a kath. egyházban azon metropoliták neveztettek, kik az ország legtekintélyesebb városaiban székelvén, a többi metropoliták fölé emelkedtek. , „Nulii Archi-Episcopi Prima­tes vocentur. nisi illi. qui prímás tenent civitátes quarum Episcopos Apostoli, et successores Apostolorum regulariter Patriarchas et Primates esse constitiierunt, nisi aliqua gens deinceps ad fidem convertatur, cui necesse sit propter mul- tidudiuem eorum. Primatem constitui.“1) Az esztergomi metro- polita pedig Esztergomban. Magyarország akkori fővárosá­ban székelvén, a kalocsai fölött állott, mert jóllehet a kalo­csai érseki székben egy új metropolia keletkezett Magyar- országon : de azért ez soha. sem tekintetett egyenlőnek rang és jogokra nézve az esztergomival. Kitűnik ez azon versengésekből és megtámadásokból, melyek a kalocsai érsekek által támasztattak az esztergomi érseki szék mint primatia ellen; azesztergomi érseki szék primá­tusának érdekében tett pápai és királyi nyilatkozatokból; a használt czimbőha kivett egyházakra gyakorolt joghatóságból: ■“és végre különösen a nemzeti zsinatok egybehivási jogából. Az esztergomi és kalocsai érseki székek közötti legelső viszály azon alkalommal gyúladt ki, a mikor Bánffy Lukács esztergomi érsek III. Bélát vonakodott megkoronázni, mit azonban a kalocsai érsek. III. Sándor pápa különös engedel- méből, örömest teljesített. Ezen kivételes eset a későbbi ka­locsai érseket arra bátorította, hogy az esztergomival való rangegyenlöség megállapítását kisértse meg. Imre király alatt Jób esztergomi és János kalocsai ér­sekek között vita támadt a királyi apátságok és prépostságok feletti joghatóság gyakorlására nézve. János érsek azt köve­telte. hogy az ő érsek-tartománya területén létező királyi apátságok és prépostságok fölött neki, mint metropolitának. s nem az esztergominak van azon joghatósága, melyet az esztergomi magáénak vitat és gyakorol. Az esztergomi e kö­veteléssel szemben arra hivatkozott, hogy a kérdéses jogha­tóság nem a metropolitai, hanem a primatialis szék tulajdona. ’) III. Incze pápának egy 1203 évi levele szerint a ma­gyarországi királyi apátságok és prépostságok csakugyan az esztergomi érseki szék joghatósága alá tartoztak, s a neve­zett érseki szék ebben a pápa által megerősittetik. „Inuocen- tius Epuscopus. S. S. Dei, venerabili Fratri, Strigoniensi Ar- chiepiscopo, salutem et apostoliam benedictionem. . . Juris- dictionem . . . quam obtines in Abbatiis, et Praeposituris " ‘j Péterffy. I.5.I.—’)Pray Sp. H. II. 22. 1. — 3) Horváth. I. 251*. 1. 4) C*u. 2. D. 9Í*. — 5) Horváth. I. 317. I. rcgalibus. EccleMae Strigoniensi per l ngariam ubicunque subjectis . . . eoníirmamus. “') II. Endre király alatt a két érseki szék közötti viszály megújúl. Erre nézve Horváth M. idézett munkájában ') igy ir : .Berthold kalocsai érseknek annyira ment gőgje, hogy bár a pápa is csak sogora — II. Endre — kedvéért tűrte őt a kalocsai érseki széken, már az esztergomi érseknek is fölébe akart emelkedni, s annak többféle jogait . . . magá­nak és székének követelte; mi miatta két érseki szék között hosszú súlyos viszályok támadtak . . . Ó királyi sógorának kegyeiben elbizakodva, mind újabb anyagot talált a viszály­ra. mindenben egyelővé akarván magát tenni az ország prí­másával. “ III. Incze pápa megintette a királyt, hogy az elmérge­sedett viszályt a két érsek-tartomány suffraganensai — s káptalanjainak közbejöttével egyenlíttesse ki.II. Endre 1212-ben szerződést köttetett a két érseki szék között; de a mely az esztergomi érseki szék jogaira hátrányos lévén: ellene az esztergomi fökáptalan a pápa előtt tiltakozott, III. Incze pápa a tiltakozást alaposnak találva, a kötést nem erősítette meg. „Oompositionem hujusmodi non potuimus, sicut nec debui­1 mus confirmare.“3) A két érseki szók közötti eme viszályokból állításunk igazsága világlik ki. hogy t. i. a kalocsai 'érseki szék nem volt egyenlő az esztergomival; és hogy az esztergomi fön- hatósági jogokat gyakorolt a kalocsai érsektartomány te­rületén is. — A kalocsai érsekek által intézett ezen táma­dásoknak czélja épen az volt, hogy a vita tárgyává tett jo­gokról való lemondásra bírják az esztergomit. Ha rangegyen- lőség van a két érseki szék között: akkor bizonyosan nem merülnek fel az ismert megtámadások. A törekvés meghiú­sult : minden maradt az előbbi állapotban. Az esztergomi ér­seki széknek a magyar egyházban való primatialis jogai Két­ségbe vonattak ugyan, de csak rövid időre: nem sokára ün­nepélyesen elismerve, oklevelekkel szilábdíttattak meg. íme a pfidák: IV. Béla király 1239-ben az esztergomi érsekség javá­ra kiadott levelében elismeri, hogy „Strigoniensis Ecclesia locum Primatis in Üegno nostro tenere dignoscatur tam a beata sede apostolica, quam a sancto rege, Stephano.“4) — És ismét IV. Béla 1252-ben Benedek kalocsai érseknek esztergomi érsekké emeltetése ügyében IV. Incze pápához így ir: „Cum ením Strigoniensis Antisies sit primus inter Ecclesiasticos et saeculares Principes. “:’)—IV. László király egy 1283-ban kiadott s az esztergomi érsekséget újabb sza­badalommal felruházó okmányában ezeket mondja: „Sanctam Ecclesiam Strigoniensem Mátrem nostram gubernans — Lo- domerius.“6) III. Endre király 1290-ben az esztergomi ér­sekség jobbágyainak előnyére kiállított adomány-levelében „ceterarum Ecclesiarum Begni Hungáriáé Metropolim et Magistram“-nak nevezi az esztergomi érsekséget.7) — Ró­bert Károly király 1317-ben „S. Ecclesiam Strigoniensem, Matrem videlicet Ecclesiarum aliarum hungaricamm“s) sza­vaival ismeri el az esztergomi érseki széknek a magyar egy­házban való elsőségét. A pápai és királyi okmányokból felhozott idézetek te­hát kétségtelenül bizonyítják, hogy az esztergomi érseki szék a magyar egyház feje. Az esztergomi érseki széknek a kalocsai fölötti elsősége mellett tanúskodik a czím is. Az esztergominak legrégibb hivatalos czime „ Venerabilis,“ a kalocsaié csak „Reverendus.“ A királyok által kiadott okiratokban az aláírattak között először emlittetik az esztergomi, és csak ezután a kalocsai. ') Torok. II. r. 2S8. 1. — *) I. 362, 333 1. — ’) Török. II. r. XVI. — •) XVIII. - *) XXVI. — 6) XXXIV. - ■) XXXVI. — »jXL. oklevelek.

Next

/
Thumbnails
Contents