Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874

6 —

így II. Endre királynak egy 1209-ben kelt okmányában „Venerabili Joanne Arrhi- Episcopo Stiigoniensi, et Reve- rendo Rertholdo Coloeensi . . . existentibus“ olvasható. És ismét 11. Endre egyik 1230-ban kiállított levelében „ Vene- i rabili Roberto Strigonicnsi, Keverendő Ugrino Colocensi Archi-Episcopis existentibus“ ‘)

Az esztergomi érseki széknek a magyar egyházban való elsősége kiderül abból is, hogy az esztergomi érsek akkor is midőn a kalocsai főpásztori szék érsekséggé lett s érsekha- íóságára nézve az esztergomival egyenlösíttetett, primási hatóságát más egyházmegyékbe osztott számos egyházi intézetek fölött gyakorolta; mert a primási jogoknak kifolyása volt azon „antiqua, et approbata, et hactenus pacifice observata consvetudo,“ melyet Vili. Bonifácz pápa 1295-ben és IX. Bonifácz egy századdal később 1399-ben kibocsátott s az esztergomi érsekség e nembeli jogait megerősítő bulláikban megemlitenek.

Ez „antiqua, et approbata, et hactenus pacifice observata consvetudo“ szerint ugyanis több prépostság szintén mint apátság, plébániai egyház és decanatus, melyek különben más püspök-megyék, sőt a kalocsai érsek megye területén is léteztek, saját főpásztoraik hatósága alól kivétetvén, az esztergomi érseknek, mint a magyar egyház^ prímásának joghatósága alatt állottak; „Dudum siquidem ad nostram noti- tiam deducto, quod de antiqua, et approbata, et hactenus pacifice observata consvetudine, Pech-Varadiense, etSexardiense, ac de Bata, et de Földvár, nec non de Kolos-Monostra,... ac de Beel, . . et S. Cruciş de Lelesz ac de Jászó, et S. Stephani de Promontoriu Varadiensi, S. Benedicti, et Prae- monstratensis Ordinum Monosteria: nec non Demesiensis, et Tituliensis, ac Orodiensis, et Veteris Budensis, ac Cibiniensis -Collegiatarum Ecclesiarum Traepositurae, nec non Sanctae Mariae Virginis, et Sanctae Mariae Magdaienae de Castro, et Sancti Petri Martyris, nec non Sancti Gerardi de Subur- bio Oppidi Budensis, alias növi Montis Pestiensis, ac Vaci- ensis, et de Keszü, ac de Kurs prope Budám . . . et de Aranyas, ac de Bereg, et de Nemti, Parochiales Ecclesiae, ac Cibiniensis pracdictae, et Brassoviensis Ecclesiarum De- canatus, Quinque ■— Ecclesiensis, Vesprimiensis, Agriensis, Varadiensis, Transilvaniensis, Colocensis, Chanadiensis, et Jaurinensis, Dioecesium, . . . sub omnimoda jurisdictionc in spiritualibus Arcliiepiscopi Strigoniensis pro tempore exis- tentis. pleno jure főre dignoscebatur: et quod Prael^ti, ac Personae Monasteriorum, Praepositurarum, Decanatum, et Ecclesiarum praedictarum, nullum alium praeter Archiepi- scopum in eorum Superiorem habere, et recognoscere, et eidem Archie])iscopo, tamquam immcdiato Superiori, et nulii -alteri obcdientiam, et reverentjam düjitas exhibere;“ —tartoztak megjelenni az esztergomi érsek zsinatjain, „ac ad Gynodum ejusdem Archiepescopi, quoties illa per ipsum Ar- chiepiscopum celebrări contingeret, accedere“ ;— köteleztettek a pápai követeknek fizetendő pénzösszeg azon részéhez já- rúkdf mely az esztergomi érsekség papjai által állíttatott ki,

„ & pro procurationibus Legatorum, ac provisionibus Xunci- orum Sedis Apostolicae persolvcndis, ac aliis oneribus sup- portandis, coutributionem debitam facere consveverant.“’)

Ezen, IX. Bonifácz pápának bullájából vett idézet kétségtelenné, teszi az esztergomi érsekségnek a kivett egyházi intézetek feletti joghatóságát. Ugyan ezt bizonyítja a Vili. Bonifácz pápa által kibocsátott bulla után egy századdal később, de IX. Bonifácz bulláját két évvel megelőzőleg (1397— tartott esztergomi canonica visitatio jegyzőkönyve: „Itein ha- buit et habet a fundatione Ecclesiae ex speciali praeroga- tiva fere in omnibus Dioecesibus Kegrii Hungáriáé, tani suae. iquam Colocensis Provinciáé jurisdictionem ordinariam in quibusdam Praeposituris, et Abbatiis Regularibus, et scculari- bus, et Plebaniis.“ ‘)

Hogy az * esztergomi érseki szék elvitázhatlan egyházi felsőbbséggel bir a magyar sz. koronához tartozó területen nem csak az összes püspökök, hanem az érsekek mint me- tropoliták fölött is: arra a legnyomosabb adatot hazánk nemzeti zsinatai szolgáltatják.

Régi szokás a keresztény kath. egyházban, hogy közös ügyeit zsinatokban tárgyalta, végezte; megyei zsinat volt, ha a püspök gyűjtötte egybe papjait, tartományi, ha az érsek a maga érsek-tartománya püspökeit, és nemzeti, ha a nemzet főérseke a többi érsekeket s főpapokat hítta össze.

Az első nemzeti zsinatok történetében sajátságos ve- gyületét szemléljük az egyházi és világi hatalom összefor- radásának.

A XI. sőt a XII. század zsinatai is, a nyvgoti nemzetek példájára Magyarországon is valódi országos gyűlések voltak, melyeket a király elnöklete alatt, az egyházi és világi rend külön tanácskozva, azután egyesülve tartottak. Ezen országos vegyes gyűlések, mivel egyházi modorban folytak le, nemzeti zsinatoknak neveztettek; mely elnevezés későbben is megmaradt, midőn csupán csak a főpapság által tartattak, de az egyháznak az egész országot érdeklő állapotáról s általában egyházi kérdésekről intézkedtek.2)

Ezen nemzeti egyházi zsinatok az esztergomi érsekek meghívására és elnöklete alatt tartattak, s azokon az ország minden érseke, püspöke s önálló praelatusa megjelenni tartozott. Bellarminus libr. I. de Conciliis cap. 12. mondja : „Concilia Xationalia ... a Primate convocări debere. Xa- tionalia Concilia dicuntur, in quibus conveniunt Arcki-Epi- scopi, et Episcopi unius Regni, vei Xationis, quibus praeest aliquis . . Primas.“

Sz. István király a péch-váradi apátot minden neki adott kiváltságai mellett it kötelezi: „Eadem autlioritate Apostolica mediante decrevimus ut praefáti Cóenobii (Péch-YáradU Ab- bas, generali tarnen et solenni Synodo duntaxat, Strigoni- ensi A.-Episcopo interessé teneatur“’) Hasonlóképen rendelkezik a bakony-beéli apátra nézve is:„Abbas . . nisi Strigoniensis Archi-Episcopi tantummodo, Generali assistatSynodo.“4)

Az esztergomi érsekek kötelmeik és jogaik tudatával, bírván, iparkodtak azokat teljesíteni, ezekkel pedig élni. Kálmán király alatt Lőrincz érsek Esztergomban 1114-ben nemzeti egyházi zsinatot hivott össze s azon elnökölt. E zsinat volt az első az esztergomi érsek elnöklete alatt, s első a nemzeti egyházi zsinatok között, mely az összes magyar püspöki kar részvétele mellett tartatott,5)

E nemzeti egyházi zsiuat, miután az összes magyar püspöki kar részt vesz abban, minden kétségenkivűlivé teszi az esztergomi érseknek a magyar egyházban való elsőségét. Megjelent ugyanis azon tíz püspök; holott az esztergomi érseknek csak hat suffraganeusa vala. Kinek voltak alárendelt püspökei a többi négy ? A bácsi érsekség már létezvén: bizonyosan a bácsi érseknek. Tehát a zsinaton a bácsi érsek-tartomány püspökei is jelen valának. Ha már az esztergomi érsek csak metropolita s nem egyszersmind a magyar egyház prímása: a bácsi érsek-tartomány püspökei aligha vettek volna részt az említett zsinatban.

IV. Béla király alatt Benedek, esztergomi érsek 125ti-ban Esztergomban nemzeti egyházi zsinatot tartott. Megjelentek pedig: az egri, váczi, győri, veszprémi, pécsi, nyitrai, erdélyi, nagy-váradi, Csanádi, zágrábi és szeréin i püspökök, következőleg a bács-kalocsai metropolia suifraganeusai is. Az érseki szék Pétertty szerint, mint 1114-ben úgy most is üres volt. Jelenvoltak továbbá: a pannouhegyi, bakony-beéli, sza- lavári . . apátok; a székesfehérvári, saághi . . prépostok.

') Török II. r. LII. oklev.— a)U. az. I. r.G. 1.— Pétertty. I. 3.1. —S)U. az. 1.4.1.— q U. az.I. 5. 1.— 5) TJ. az. I. 54,55.11. — fi) U. az.1,87.8S.1I.

') Palatini II. Hung. 27. 33. 11. — ’) Prav Sp. H. I. 13—15. 11.