Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1869
— 7 — fekvő tömecs ugyané sorra gyakorol, okvetlenül azon hatásra vezethető vissza, melyet e két pont rs szelvényre gyakorol, ezen szelvény következőleg leven meghatározva: s vége A pontoktól az érezhető vonzás sugarával egyenlő távolságra esik, és r pont megfelel ezen egyenlőségeknek : kr = km, s pr = pm. De azon hatás, melyet k pontok rs szelvényre gyakorolnak, okvetlenül emelő. Különben azon hatás, melyet ABCD görbület mn függélyes sorra gyakorolhat, másrészt egyenlő azzal, melyet a részarányos A'B'CD görbület ugyanazon sorra gyakorolna. Ugyanis azon hatás, melyet a k pontoktól részarányosán fekvő s CD vízszintes felülethez az előbbeniekkel ugyanazon távolságra eső A-’ pontok mn tömecssorra gyakorolnak, nem terjed túl az mA szelvényen, a melynek vége a As-hez vont AV párhuzamos vonalok által határoztatik meg. De az bizonyos, hogy ms* =: ts, következőleg A s A' pontoknak eredő hatásai mn függélyes sorra azonosok. 8. §. A tömecserői nyomás azon részének mennyiségtani kifejezése, mely a föliilet görbületétől függ ')• A mi az állandó tömecserői nyomások különféleségét a többféle görbe felületek által határolt folyadékokban okozza, az, a mint azt előbb láttuk, ezen nyomásnak azon része, melyet az előbbeniek- ben yW-mel jelöltünk ; ennélfogva szükséges ezen 17-nek mennyiségtani képletét meghatároznunk. (8-ik ábra). Legyen e végből m valamely folyadék görbe felszínének pontja, mn, a belső merőleges, vagy még helyesebben a merőlegest, mint tengelyt körülvevő hengeres fonal; továbbá legyen w, ezen hengeridomu fonal alapja q, annak egyik eleme y, ezen elem távolsága m ponttól. Legyen még CD az AB görbe felületnek m pontjában az érintő sík, vagy helyesebben metszése az érintő síknak egy a merőlegesen áthaladó metsző síkkal. AmB átmetszete a fölületnek azon metsző sík által képezve, r ezen metszet görbületi sugara. — Bocsássunk mn merőlegesen át az előbbivel végtelen kis távolságban egy másik metsző síkot és oszszuk fel az igy keletkezett kettős folyadékszögöt végtelen kicsiny vastagságú elemekre. Legyen ezen elemek egyike s, magassága x, x s x -f- dx a hengeres felületek sugara, melyek azokat határolják dS a síkok szöge. A tömecserői hatás csakis a végetlen kicsiny távolságokra terjedvén ki, a feloldandó kérdésben az AmB felületnek m pontja szomszédságában eső részét ezen pont görbületi körével összeesőnek gondolhatjuk. — Ezt feltevén, világos, hogy s elem térfogata leend: Hanem tudjuk, hogy ennélfogva x . d o. dx. I. xl - (2r — l) l vagy mivel / felette kicsinynek veendő, megközelítőleg ’) Ann. de chimie et de physique, 3. série, t. LI. 385. A. s kk.
