Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1869
— 6 — erők hatályosságával, melyek azt helyéből kiszorították '). Hanem azon tömecserők vizsgálata, melyek az oszlop alapján működnek, nem mutatja be a felület alakját az oszlop tetején. Mert annyi bizonyos, hogy ezen felület végtelen sok alakkal bírhat, a nélkül, hogy az oszlop súlya változnék. Előre csak azt tudhatjuk, hogy a folyadék felülete vájt lesz, ha az oszlop emelkedik és domború, ha sülyed. Feladatunk tehát oly egyenletet szerkeszteni, mely e felület természetét előtünteti, azonban ezt megelőzőleg nehány általános vizsgálatot teszünk. 7. §. A tömecsek nyomása a folyadékokban. A folyadékok tömecserői a tömecsek bármilyen sorára, mely merőleges a felületre, oly hatást gyakorolnak, melyet a következőkben meghatározandunk, tekintetbe vevén ama különféle eseteket, melyek itt előfordulhatnak. Oly folyadékok, melyek sík felületben végződnek. — Legyen AB a folyadéknak sík felülete (5-ik ábra), mn a folyadék tömecsek sora, melyről szó vagyon ab, «Vé .... ma tömecssornak m, m\ m1' .........pontjából, mint középpontokból az érezhető vonzás sugarával egymás után i rt gömbök. — Yalamenynyi tömecserőnek hatása, mely ab félkör különféle pontjaitól m pontra gya- koroltatik, eredője által mn merőleges irányát követi és a folyadékban kívülről befelé működik ; mi pont tömecserői hatásának eredője láthatólag cde körszelőre szorítkozik: iránya m'n merőlegest követi és ugyanazon értelemben működik mint az előbbi, csak csekélyebb hatályossággal. m” pótban a részecserők eredője egyenlő o-al. A függélyes sornak mm}} szelvény különféle pontjainak eredői hatásukat a szónak teljes értelmében minden alattok levő tömecsre átruházzák és az úgynevezett tömecserői nyomást (pressio molecularis) eredményezik, a mi nem egyéb , mint minden pontban valamennyi részletes nyomás eredményének összege. Ezen nyomás egyik ponttól a másikig mmszelő hosszával növekszik s m" pontban éri el a maximumát. Ezen ponttól kezdve állandó és egyenlő a már talált maximum értékével. Mi az állandó tömecserői nyomást yl-val jelöljük s ez megfelel a fölület egységének. Folyadékok, melyek vájt felületben végződnek.— Megesik oly okok következményéül, melyeket csak később fogunk tanulmányozni, hogy valamely folyadék vájt fölszinben végződik, a milyen AmB. (6-ik ábra); mn tömecssorra a tömecserői állandó nyomás kétségtelenül egyenlő azzal, a mely akkor jönne létre, ha a folyadék m pontban CD sík felület által határoltatnék, kevesebb azon emelő hatással, melyet az ABCD görbület (meniscus) gyakorol ugyanazon részecssorra. — Ezen esetben a tömecserői nyomás mely a felület egységének megfelel, ha ennek nagyságát M-e 1 jelöljük, egyenlő lesz, ily alakú kifejezéssel: A ~ M. Folyadékok, melyek domború fölszinben végződnek. — Hasonló okok közreműködése folytán megeshetik, hogy valamely folyadék domború fölszint nyer, milyen AmB. (7-ik ábra). Ezen esetben az állandó tömecserői nyomás mn folyadék-tömecssorban, kisebbítve azon emelő hatással, melyet az ABCD görbület ezen sorra gyakorolni képes volna, egyenlő azon állandó nyomással, a mely létesülne, ha a folyadék m pontban CD sík fölülettel végződnék. Az állandó részecserői nyomás, a mely ennélfogva a fölület egységének megfelel, ezen esetben ily alakú kifejezéssel leszen egyenlő A -4- M. Nem lesz nehéz arról meggyőződni, hogy ABCD görbület hatása mn sorra valóban emelő; mert azon tömecserői hatás, melyet bármilyen két a görbülethez tartozó és mn sorhoz részarányosán ') Laplace, az id. helyen 15 1.
