Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1869
14 — A liajcsöves felület egyenlete ezen esetben minden ponton ad: , Ä2 k2 h —- — —. cos w, E r és ez Jurin törvénye. De ezen eredményből láthatni, hogy a hajcsöves felületet gömbszeletnek tartani annyit jelent, mint a görbület (meniscus) csúcsát h magasság mellett elhanyagolni. Midőn a hajcsöves cső átmérője oly nagy, hogy a görbület magasságát ilyképen elhanyagolnunk nem lehet és azt nem tekinthetjük többé gömbszeletnek, azt megközelítőleg forgási kerüléki test szeletének tekinthetjük, s pedig a forgási tengelyt a cső tengelyével egybeesőnek, a nagy tengelyt pedig vízszintesnek kell gondolnunk *). Ha tehát az öszrendezeti rendszer kezdetpontjáúl azon pontot választjuk, a hol a cső tengelye a hajcsöves felületet metszi; rendszáli tengelyül (y tengely) magát a cső tengelyét veszszük, met- széki tengelyül (u tengely) pedig a vízszintes vonalat, a dellő kerülők egyenlete leend (ha 2ő, a kerülők kis, és 2a, a kerülők nagy tengelye) (V-bt)2 + ~=1 b," cr következőleg a felemelt oszlop esetében az alsó részre nézve és ellenkező esetben a felső részre nézve? ha a kis tengely aránya a nagyhoz m által fejeztetik ki. y — bl —\/ 2 — m‘l ul. A dellő kerülék a függélyessel azon ponton, melynek metszéke igen közel egyenlő a cső sugarával hegyes szögöt képez, mely egyenlő w összeillesztő szöggel; sőt b görbületi sugara a kezdetponton eleget tesz ezen egyenletnek: h = T a hol h azon pont színváltozása, hol a görbület a cső tengelyével találkozik. — E két feltételből meghatározhatják 6, -et és »«-ét. •— Mert ama szögnek változó pótérintője, melyet a dellő görbe érintője a csővel képez, ezen egyenlet által adatik dy _ m2 u d u \//bl 2 első egyenletűi leend: cot w ■ml ul Vb,12 ».« tr r Mivel pedig bármilyen sík görbére nézve a görbületi sugár egyenlete v du'1 s % dl y és nekünk a kezdetponton a második egyenlet: djL — du du2 o, bármily ponton pedig: d2 y m? ö,2 du1 ~ (*, 2 W _ hint ■ uiyb ni1 Ezen két egyenletből bt s m mint h függvénye igen kényelmesen határozható meg, De azon egyenlet, mely az összes fölemelő, vagy leszorító erők egyenlőségéből keletkezik _________ + 2tt (2a — a,) vagy +to* a2 g p , ’ ) Annales de chimie et de physique 3-iéme série t. LI. 399, s kk. 11.
