Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1859

— 17 —

kát, csak azon morzsákból él, melyeket ama nagy férfiak lehullatának, kik valaha a kolostorokban éltek. — Gibbon sem átallja bevallani, hogy egyetlen benedeki kolostor többet tőn a tudományok kedvéért, mint Britannia két egyeteme, az oxfordi és cambridgei, összesen. — Amerika fölfedezése szükségessé tévé a mathematica és csillagászat tanulmányát, ezen tanulmányból pedig a tengerészet tökéletesükének kellett szükségképen következnie. Csillagászat, tiszta és alkalmazott mathesis, természet- és bonctan stb. vizsgaszemü kedvelőkre találtak. Azonban mindez korábbi lassú fejlődés alapján történt, az illetékes szaktudós Humboldt bizonysága szerént, ki őszinteséggel ismeri el a legutolsó barátnak is természettani érdemeit, s ki egész lelkesedéssel szól egy Basilius, nagy Albert, Baco Roger stb. személye és mély tudománya felől.

Hogy a közéjikor tudósai a keleti nyelvekben is jártasak voltak, bizonyítja a ,Poly- glotta Complutensis4, melyet a nagy statusférfiú és tudós bibornok Ximenes 1502—1517-ig kiadott. Hogy a sz.-irás tanulmányozására igen nagy gond fordíttaték, elegendő bizonyságot nyújtanak a zsidó, chaldaeus, siriai, görög és latin bibliák, melyek Rómában, Párizs-, Ant- verp-, Velence-, Complut-, Bécs-, Lyon- és Kölnben kiadattak. A zsidó biblia Velencében 1559-ig 16-szor nyomatott újra. Epen oly bizonyos, hogy már XVI. század előtt léteztek a bibliának fordításai majd minden nyelvre, kivált a németre, mely nyelven a sajtó föltalálásától egészen 1517-ig legalább 14-szer lefordíttaték és ki is adatott a biblia. Moore Tamás a tanú, hogy Angliában Wiclcf kora előtt már létezett. Frank nyelvre legelőször Ottfried fordította. Az alnémet — plattdeutsch — biblia Kölnben jött ki 1483.; a belga ugyanott 1475.; a hollandiai Delftben 1477. Csehül kiadatott Prágában 1484. Báthori László szentirása, meg Tamásé és Bálinté szintén megelőzte a reformatiót. Elég legyen a bécsi, müncheni és károly- fejérvári codexre hivatkozni. Ezen apró adatok szolgáljanak válaszul Azon, a hierarchiára szórt hitvány rágalomra, mintha Luther rántotta volna elő a bibliát, a pad .alól! —

Mily kevéssé volt henye az emberi elme, még azokban az úgynevezett sötét időkben is, bizonyítják az akkori időkből származott találmányok. A kerekes órákat a középkor szei’zetesei iparának köszönhetjük. „Már A XIII. század vége felé, nem tudni, ki által, hihetőleg az olasz földön, mely akkcr a polgári szabadságnak és tudományoknak hazája volt, föl voltak a szemüvegek mindkét nemei találva, u m. a hátas az öreg szemek , és a kupás a rövidlátók hasznára.“ L. Athenaeum, 1833. jan. 11. 3. sz. — Az angol Rogerius Baco ferenci-szerzetes a XIII. század vége felé a szemüvegek- és lőporról munkát is irt. Üvegtükrök amalgama-borítékkal már XIV. században fordulnak elő. — Az üvegfestésnek maradványai a XI. és következő századokból a püspöki és kolostori egyházak- vagy a városházakban, még napjainkban is, midőn ezen mesterség újonnan föltaláltatott, csodálkozást gerjesztenek. S valóban a templomok minden diszítménye között, alig van valami ünnepélyesebb és célszerűbb, mint az ablakok ékesítése üvegfestményekkel. Nem csak a világos sugárzó színek kedvelése tévé oly keresettekké az üvegfestményeket a középkorban ; nem csak a fény és világosság ada azoknak előnyt a falfestmények bágyadt színei fölött, miként azokat a középkorbeli művészet még gyermekségében előállítá, hanem főkép a titokteljesnek, az átszellemülésnek érzete, melyet a művészet az üvegfestészetben fölkeltett. S ez oknál fogva okozott oly nagy szomorúságot azon körülmény, hogy az iivegfestészet tudománya egészen elveszett, és a műtechnikának terén semminemű találmány nem aratott nagyobb hálát, mint

y