Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1858
— 12 — rnány vastagsága is 1 —12' közt váltakozik, s mindkettő ismét 2—6n vastagsága palia vagy agyagmárga felett nyugszik. Színe feketés-szürke, s a napon legott világos-szürkére változik; gyakran csekély vastagságú homokkő-rétegekkel váltakozva fekszik. Itt-ott a kénföldnek talapkőzete is szilárd kárpáti-homokkő vagy darlaondék (Trachytgerölle). — Az összes kénrakodványok a nagy számban feltűnő kén-vízforrások közvetlen szomszédságában, s a nyiresek és áfonyák körletén mutatkoznak; hol ezek megszűnnek, ott rendesen a kén is eltűnik ; ezek mintegy kalauzok a kénföld felfödözésében. — Több gázbarlang tartalmaz még ként, mint elszálló részt, de oly csekély mennyiségben, hogy műtani tekintetben alig érdemel említést is. — A kénföld alaptömege szennyes, sárga agyagmárga, majd mindig félig rothadt növénylevelek és szárakkal elegyülve. Kettétöréskor a kén különnemüleg mutatkozik elosztva. Ennyi, mit e napiglan a tudomány, a torjai kénbarlang (Büdös) körlete alapos kipuhatolásának eredményeként, felmutathat. Most már a tárgyat iparhasználati szempontból tekintve, eleve is ki kell jelentenünk, hogy miután a föld e hegynek legközelebbi környékében 10—20, sőt több százalék ként tartalmaz, jól jövedelmezhetne: azonban a legújabb időben tett hivatalos kutatás a bánya-felszerelést tőle ha véglegesen meg nem tagadta is, de csakugyan elhalasztotta. Egyébiránt köztudomású dolog, hogy ezelőtt négy évvel Nagyszebenben egy társulat volt alakuló félben, melynek czélja leendett, a nyers kén-termelést emelni s a Büdös kén- és timsó-telepeit gyümölcsözőkké tenni. Sajnos, hogy az életrevaló eszme legott fogantatása első perczében szappanbuborékként szétpattant eredménytelenül, hátrányára a honi bányaüzletnek, s általa tetemes kárára az ezen iparczik- kel szoros, sőt mellőzhetlen összefüggésben álló gyártmányok közönségének. Pedig hajdan ez nem így volt. Hogy a Büdös körletén kénrakodványok léteznek, már a régi időben tudva volt; s hogy ezenkívül már a nemzeti fejedelmek s magyar királyok korában miveltetett, bizonyítják Erdély történetkönyvei, teljes hitelt érdemlő okmányai s törvényczikkei. Torja helység, melyet Alsó-Voláltól csak egy patak választ el, a kénmivelésért, mint bányahely, az országgyűléseken is képviselve volt. Bocskai István fejedelem, egy iratában az országos rendekhez, a kénmivelést, ágy említi, mint államjövedelmi forrást.*) Brandenburgi Katalin fejedelemasszony, Mikó Ferencz kincstárnokhoz bocsátott leiratában, a kéngödrök tovább mivelését megparancsolja. Egyébaránt a B ü d ö s körül folytatott kéntermeléssel a mult században, gyanithatólag II. Rákóczi Ferencz forradalmának leküzdése után, végkép felhagytak. Erdély ezen sok oldalulag nagyfontosságu s felette érdekes részének mind a természet mind pedig a polgári história szempontjából lényegileg vázolt ismertetése után, ideje hogy mai napunk déli óráinak élményeit kifessük. A Büdös hegy lábánál elterülő Sós mezőn szíves kézszoritással fogadtak bennünket Csiszár Farkas és Babos Károly nemes hazánkfiai, kik a torjai szűk völgyön törtek fel e nap ide, hogy a kézdi-vásárhelyi szívélyes találkozást ismételhessék. Örömmel üdvözlők az egyenes lelkű derék székely urakat, s keblünk nem keveset nyert általuk vidámságban. Rövid ideig tartott pihenés és bizodalmas társalgás után, a velünk szemben lévő Büdös bérez meredek oldalának tartottunk. Része e sziklahegy a keleti Kárpátok azon kiágazásainak, melyeknek folyvásttartó, jelentes tűzi (vulkáni) munkássága ezen kárpátrészeknek még ifjií kora mellett tanúskodik. *) „Fölötte szükséges, és közönségesen hasznos is arról kegyelmeteknek az fiscus számára való hasznokat feltalálni és keresni, akarni: utón és módon lehessen ilyen extrema neeessitas idején, úgymint az arányváltás, cementek rendelése, borgyüjtés, kénkö, kénesö, arany, ezüst, rézbányák növelése, vashámoroké azonképen stb stb.“ 1606. országgyül. 10-d. t. ez.
