Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1856

Kolosvártt ismét emelkedni, s a vallásos szellemű közoktatás gazdag gyümölcsösei kecsegtető virágzásnak kezdett indulni. De hogy a tevékeny társulat mind a vallás, mind pedig a köznevelés körében nagyobb erélyt fejthessen ki, külön szentegyház- és társoda-épületről gondoskodott. E kettős cél tekintetéből szándéka foganatosításának szerencsés volt megnyerni mind a fő hatalmat, mind az áldozatkész kath. híveket. Helyiséget a terv kivitelére Kolosvár déli részében ott, hol a Farkas-, Torda- és Fogoly-utca összeesik, szemelt ki, s azt a tartományi pénztárból (15,000 r. frt.) a hívek kegyes adakozásaiból, részben pedig a társoda saját pénztárából gyűlt összegen meg is vásárolta, s még 1700-d. évben nagy mérvben lön megkezdve az építkezés, mi évek folytán — kisebb-nagyobb szüneteléssel — szakadatlanúl előrehaladt. De II. Rákóczy Ferenc forradalmának idején Erdélylyel együtt Kolosvár, s ennek kebelében a megindított nagyszerű vállalat is sokat szenvedett, s ámbár az akadémiai (ma ájtatos tanító-rendi) szentegyház annyira haladt, hogy 1724-d. őszelő 10-dikén ünnepélyesen fölszenteltetnék: a társoda épületeinek bevégzésére azonban a jótevő I. Leopold királynak 1705-ben történt kimúlta, a Kolosvártt 1710-ben dühöngött mirigyhalál, a városnak ostromzár alatti szenvedése, a csendet nem engedő belháborúk s I. József királynak kora halála gátlólag hatottak úgy, hogy Kolosvárnak 1734-ben hivatalosan készült s egykorú kéziratban létező leírása szerint, a tanoda még azon évben nem volt teljesen fölépítve. Mikor végeztetett be ? nincs reá világos adat. Aligha Mária Therézia nagy királynénk kormányidejének első éveire nem esik a jeles tanintézet megnyitása; mert 1740-d. évre vonatkozó egy sornyi jegyzet így szól: „Alma Societas (Jesu) maluit immani sumtu nóvum sibi educere Collegium.“ — Ez időtájra esik tehát az új épületek megszállása. Ott áll maiglan a roppant je- zsuitatársoda-épület két tornyú szép templomával; ott a Mária-Terézia-féle táplálda (convictus), ott a szent Józsefről címzett növelde, melyekről alább szólandunk bővebben.

Virágzásának új szakaszába lépett ezen korban a Báthory-féle erdélyi katholikus egyetem. A közoktatás azon időkben divatozott minden tudományszakra egyiránt kiterjedt. Kitűnő, irodalmilag is elhirhedt tanárok kezelték az egyes tantárgyakat. Huszonhat alapos műveltségű jezsuitának ismeijük nevét s becses munkáit ezen évekből, kik a kolosvári kath. fő-tanintézetben gyü- mölcsözőleg működtek, s ezerekre menő kiképzett honfiakkal diszesíték Erdély öszves értelmiségét. A rendes tantárgyak, a gymnasiumi tanszakaszokon kivűl, ezek voltak: ékesszólás- és költészettan, a bölcsészet minden kiágazásával, történelem-, mennyiség-, mér- és természettan, egyházi jog és hitvitázó tan. A vallástanítás előkelőleg kiváló gonddal s arra. különösen képezett rendtársak által a szív és lélek mélyébe hatólag kezeltetett minden tankörben. Ily állapotában a fő-tanintézetnek nem múlt el év, hogy a pályavégzett tanuló ifjúságnak néhány kiváló dísze a fensőbb tudományok babéra- vagy tudori koszorújáért ne versenyezett volna, köztök nem egyszer Erdély fő-nemes házainak alaposan kiművelt tagjai. Ilyetén alkalmakkor megzendűlt a költészeti osztály lantja, vagy az ifjú szónokok dicsbeszédei emelkedtek magasra, hogy a pályagyőztes fiatal koszorúsoknak tisztelegjenek. Nem egy példánya forog maiglan is közkezeken ily nemű nyomtatványoknak, melyeknek lapjain főrangú családok saijadékai, mint a tudományos kiképzettség diadalmas ifjú magyar bajnokai, méltán élnek s emlegettetnek, kik rendesen a nemes ifjúság táp- láldájában (convictus nobilium) nyertek erkölcsi idomulást s tudományos gazdagodást. — Azonban tekintet volt ezek mellett a szegény sorsúak jámbor s jeles észtehetségű seregére is, kik a szent Józsefről nevezett nagyobb növeidében (seminarium S. Josephi) nyertek ingyen szállást, élelmeztetést s a tudományos kiműveltetésre minden szükséges szereket. — Szükséges, hogy mindkettőről biztos adatok nyomain itt nyújtsunk kimerítőleg bő értesitést.

A Teréz-nö vei de (így neveztetvén halhatatlan nevű nagy királynénkról, kinek áldásos uralkodása idején nyerte liatárazottabb szervezetét), másként a nemes ifjúság táplál- dáj a (convictus nobilium) 1735-ben azon célra alakúit, hogy abban a hon tehetséges vagy szegénységre jutott családainak nemes reményei vallás-erkölcsi alapos nevelésben részesülvén, az állam céljaira kiképeztessenek. Ez tehát eredetileg a nemes magyar ifjúság szellemi kiművelteté- sére volt szánva. Azonban évek folytán néha-néha megesett, hogy abba alsóbb osztálybeli jeles növendékek is vétettek fel mint alapítványosok. Szigorú házi rend mellett közös tápláltatás, iskolázás és felügyeletben részesültek. Egy fő-felügyelő mellett, számarányban több segédfelügyelő (subregens) gondjai alatt állottak. Körükben, a szellem gyakorlati irányai kiműveltetése mellett, fő tekintet volt a vallásos érzelmektől egészen áthatott katholikus jámbor élet megalapítására. Ennek eredményéül tekinthetők azon ragyogó erények, emberbaráti jó cselekedetek, s számtalan