Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853
— 16 — niillik: Cicero, Sallustius, Corn. Nepos, Caesar, Livius és Tacitus, Horatius, Virgilius és Ovidius. Ezeket illetőleg, szótári tekintetben minden nehéz vagy figyelemre méltó hely tárgyalandó ; mi annál könnyebben eszközölhető, minthogy a szükségtelen szók kihagyásával nagyobb tér jut a classikusok fontosabb helyeinek terjedelmes kidolgozására. Ezen elvek szerint dolgozva, a tanulónak körére nézve teljesen kimerítő szótárt nyújtunk, mely még a földrajz, hitrege és régiségtanra nézve is többet ad, mint a mennyit ily jegyzetekkel kiadott iskolai kézikönyvekben találhat. A mi az egyes czikkek kidolgozását illeti, e tekintetben minden szó jelentései úgy vannak rendezve, hogy a szó alapérteményéböl történvén a kiindulás, annak távolabb eső jelentéseire fokonként esik meg az átmenetei. •— Óvakodtunk az egyes szóknak igen sok érteményét hason- szókkal elhalmozni; mert tapasztalatból tudjuk, mily nehéz a tanulónak a legcélszerűbbet kiválasztani. Hanem e helyett a jelentéseket osztályozva, csak azon hasonérteményli szókat és kifejezéseket adjuk, melyekkel különféle esetekben az illető latin szót legjobb magyarítni. Megjegyzendő azonban itt, hogy a) a szó, jelentésileg, új osztályt csak akkor képez, ha a szónak érteménye valóban más; mig azon eltéréseket, melyek csak új kapcsolat által támadtak, mint alárendelt új kifejezések, de nem új értemények, példák által mutatjuk ki. Igaz ugyan, hogy ennek kivitele bajos; azonban a latin példáknak imittamott adott fordítása, a tanulót a készülésben nagyon segíti, és fentartván az eredeti értemény alapfogalmát, mégis megmutatja, hogy nem a latin szó érteménye, hanem csak a magyar kifejezés változott. b) A közmondásokat, szószerinti fordiţâson kivííl, hasonérvényíí magyar közmondások által iigyekeztünk visszaadni. c) Hol valamely szó átvitt értelemben van használva, áfv. ért. által jegyeztük. Ezeket eldődeink módjára, nem teszszük egy csomóba; hanem mindegyiket megfelelő sajátlagos érteménye utón hozván fel, megmutatjuk, mily képzet alapján történt az értemény átvitele. Megjegyzendő a- zonban, hogy csak azt veszsziik átvitt érteménynek, hol magának a latin szónak, nem pedig az egész kapcsolatnak érteménye van átképítve. d) A példamondatok - és szójárásokra nézve, melyeket az egyes szók világítására kellett felhoznunk, ügyekezetünk csak annyi és oly, természetesen classikus példákat idézni, melyek valósággal a szó jelentése vagy annak módosulásai iránt adnak felvilágositást. e) Különös ügyekezettel valánk arra, hogy minden szónak nyelvtani viszonyai röviden, de tisztán ki legyenek jelölve; nevezetesen azon esetek, és módok stb., melyekkel járni szokott; valamint azon mellékmondatok is, melyek bizonyos igékkel kapcsolatba jőnek. Texniészetesen, mindezt csak példákban, a rideg szabályt a nyelvtan körében hagyván (pl. scio eum mortuum esse) ') 4. §. Mutatványok latin-magyar kézilali szótárainkból. Az eddigiekben vázlatilag elmondánk mindent, mi nemzeti irodalmunk ezen ágában a t. olvasót a múltra kellőkép tájékozhatja, a jövőre pedig reménynyel töltheti el. Elérkezettnek hisz- sziik az időt, hogy az irodalomnak ezen oly sokáig ugarban hevert mezeje is művelés alá vétessék ; mert csak azon nemzetnek irodalma virágzó, melynek hivatással biró tagjai ennek minden egyes ágait a tudomány, nemzeti szellemnagyság és közbecsület érdekében célszerűleg kiművelni *) *) L. Uj magyar Muzeum. 1854. VI. v. Júniusi fűz. 515.—517. 11.
