Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853
— 22 — Aperfus. meditaretur, midőn eltökélő magában, XVII. 4.; anitnum atlcndere ad aliquid, figyelmét valamire fordítani, VII. atiimo maximo esse, rettethetlen (eröslelkü), XV. 3.; in animo alicujus esse, valakinek emlékezetében élni; animi laboréin per fér re, lelki erejét megfeszíteni, VII. 1.; animo delectări, szellemileg (lelkikép) tápláltatni, XXV. 14. — 2) szándék, érzés, indulat: animo isto esse, ily érzéssel lenni, XVIII. 11.; animo eodem esse, ugyanazon indulattal lenni, XXIII. 10.; animo bono facere, jó szándékkal tenni, XVII. 6. — 3) kedély, kedv, szív: dissociati animi civium, a polgárok inegliasonlott (pártokra oszlott) kedélyeik, XXV. 2.; fűit et animo magnó et corpore, nagy volt mind szelleme, mind termete, XI. 3 .; animo aequo, egykedvüleg, X. 6.; XXV. 1. — 4) ellenségeskedés, elkeserítés: animo magis pugnare, quam corpore, inkább indulattal, mint tettel viaskodni, XVIII. 4.; nunquam destitit animo bellare cum Romanis, lélekben nem szűnt meg harcolni a romaiakkal, XXIII. 1. — ő) bátorság, kedv, szív: civibus animus acce- dit, a polgárok neki bátorosznak, I. 4.; fidens, atque in- fcstus animus, bizakodó, s gyülölséges szív, XX. 3.; maximo animo, bátor lélekkel, X. o.; XV. 3.; animi magnitúdó, léleknagyság, bátorság, XVIII. 5. itperfiis, a, um, mn. (sajátlag múlt r. ebből: aperio') 1) nyilt, tárt, födetlen; szabad, őszinte, szinctlen: régióné non apertissima, nem épen legnyíltabb helyen. — 2) átv. ért. világos, ismeretes, leplezetlen: neque cero non fűit apertum, világos volt az is, apertum est mihi id, ismeretes az előttem, IX. 3. Arma, orum, fn. kn. t. 1) fegyver, fegyverek (sajátlag hadi öltözetek, melyekkel a régiek testűket befödték, minők: galea, ae rr sisak; clypeus, i — paizs v. vért), fegyverzet: arma capere, sumeré, fegyvert ragadni, fogni, XIV. 4.; arma conferre cum aliquo, valakivel viaskodni, XVIII. 3.; arma ferre contra aliquem, valaki ellen vini, harcolni, XXV. 4.; arma in- ferre alicui, hadsereget vinni valaki ellen, XXIII. 2.; arma relinquere, letenni, lerakni a fegyvert, XXII. 1.— 2) haderő, hadsereg, tábor: rictus est magis consilio Themistoclis, quam armis Graeciae, meggyözetett inkább Themistocles terve, mint Graecia hadereje által, II. 4.; sic Hannibál arma Pergamenorum superavit, így győzte meg Hannibál a pergamenusok haderejét, XXIH. 11.; armis dimicare, megküzdeni, I. 1.; dolo erat pugnandum, quum pár non esset armis, csellel kellett harcolnia, erővel hozzá fogható nem lévén, XXHI. 10. Capio. It. Bellum, i, fn. kn. had, háború: bellum alicui parare, valaki ellen hadi készületeket tenni (hadhoz készülni), VII. 9.; bellum inferre, háborút indítani, II. 2.; bellum gcrcre, háborút viselni, VI. 1.; II. 2.; btllum ducere, a háborút húzni, VII. 8. (ellenérteményii ezekkel: conficere, bevégezni, II. 4.; debellare, legyőzni); bellum delere, a háborúnak véget vetni, VH. 8.; bellum renovare, a háborút megújítani; bellum componcre, a háborúnak véget vetni (kölcsönös egyezkedéssel), XXII. 1.; persequi aliquem bello, valakit haddal megtámadni, IX. 4.; bellum conflatur, háború támad v. keletkezik, XII. 2. Henevolciilia, ae, fn. nn. jóakarat, kedvezés, kegy, jó indulat, szeretet: nullum est Imperium tutum, nisi benecolentia munitum, semmi uralkodás sem biztos, ha szeretettel nem támogattatik (v. minden uralkodás ingadozó, hanemha szeretettel támogattatik)? X. 5.; benecolentia tenuit, szeretettel érte el, XX. 3.; be- nerotentiám civium suorum lacrymans accipicbat, e sze- retetjeleket polgártársaitól könyezve fogadta, VII. 6. ü Bonus, a, um, mn. jó, jámbor, becsületes; kf. melior, us, jobb; ff. optimus, a, um, legjobb : boni üiri, becsületes férfiak, II. 7. — Boni, orum, fn. hn. előkelő, vagyonos honpolgárok, hazafiak (patriótáé), fő- emberek (optimales'), kiknek leginkább áll érdekükben a törvény s alkotmány fentartása: bonae rés, válogatott étkek, kedves falatok, csemegék, nyalánkságok, XVII. y 8. — Bonum, i, fn. kn. 1) adomány, ajándék: naturale bonum, természeti ajándék, VHI. 1. —• 2) jel esség, jeles tulajdon: multa alia ab natura bábuit bona, sok más, természettől vett, jeles tulajdonai is voltak, X. y <—• 1. — 3) Boua, orum, fn. kn. t. javak, jószág, birtok, vagyon: bona publicata, javai elkoboztattak, VH. 4.; hona e.jus publicarunt, jószágait elkobozták, XXIH. 7.; XXV. 12.—4) jó, jótett, jótétemény: idem mult o plura bona fed, ugyanén még több jóval voltam hozzá II. 9. c. _ y Capio, cepi, caplutn, ere, cs. 1) megfog, meg- kap. Átv ért. de sumrnis rebus consilia capcre, fontos dolgok felett tanácskozni, XVHI. 7.; consilia capere, terveket forralni, IV. 3.; consilium nóvum capere, új tervet készíteni, XVIII. 8.; tale consilium capit, ily fortélyt gondol ki, XXIII. 9. — 2) vesz, fog, választ: an- fractum longiorcm capit, a húzamosb kanyarulatnak vált,
