Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853

21

/t<»quii9.-hcz; -nak, -nek; -ra, -re nézve: ad Rliodios, rhodu- siaklioz v. rhodusiaknak, XXIII. 13. Különösen szenvedő mult részesülővel: ad resiítendum, ellenállásra, XIV. 4. — c) vonatkozást személy- v. dologra: tekintve, -nál, -nél fogva: ad nostram consueludinein, szokásunkkal összehasonlítva, v. szokásunknál fogva v. tekintve szokásunkat, XV. 2.

Aequus, a, um, mn. épen;l) alkalmas, kedvező, kényelmes: acquus locus, alkalmas hely (a vívásra), I. 5. — 2) méltányos, illő, mérsékelt, elfogadható: conditio aequa, elfogadható feltétel, XXV- 2. — 3) részrehaj lati an: non aequo animo intuentur, nem nézik részrehajlatlan szívvel, XII. 3.; egykedvű: non túlit hoc aequo animo, nem nézte azt egykedvüleg, X. G.; XXIV. 1.

'Aetas, «fis, fn. nn. (összevonva éhből: aevitas), 1) kor: aetas puerilis, gyermeki kor, XXV. 1.; aetas extrema, késő vénség, XXV. 10.; ad extremam aetatem ah adolescentin, ifjúságától késő vénségeig, XXIV. 2.; ea aetate esse, azon korra jutni, azon kort elérni, I. 1.; ae- ţate provectus, igen elöregedett XX. 4.; aetatis vacalio, hadszolgálattól ment kor, XXV. 7. — 2) élet, életkor, életidő, XVIII. 1.; aetate proximus erat his, legközelebb esett (v. élt) azokhoz, II. 9. — 3) időkor, időszak: aetatis suae formosissimus, korának legdeliebb férfia, VII. 1.; qni eiusdem aetatis fűit, ki ugyanazon időszakban élt, VII. 11.; nostra aetas, korunk, XXV. 12.; cui aetati fuerit aptissimus, melyik korhoz vala legalkalmasabb, XXV. 16.; aetas extrema imperatorum Atheniensium, az athenaei hadfőnökök végső korszaka, XIII. 4.

Ager, ri, fn. hn. 1) szántóföld, mezei jószág, földbirtok, telek, XIII. 1.; XVT. 5. — 2) mező, falu, mezei lak: multiludinem in a gris collocavit, a népet mezei lakokba telepité, 1. 2.; ex agris coneurrerunt, a falukból összetódultak, XVI. 3.; dispalati in agris, a mezőkön csatangolok, VI. 1. — 3) városhatár, táj, tájék, vidék: in agro Troadis, Troas vidékén, IV. 3.

Ago, égi, actum, ere fa'y«), cs, 1) mozgásba hoz, hajt: ahquem ante se agere, valakit maga előtt hajtani, XIV. 3. — Átv. ért. megrázkodik, meg- rázkodtatik, megrendittetik, megingaltatik, cltántoríttatik: nullis casibus agitur, semmi baleset által magát eltántoríttatni nem engedi, XXV. 9. — 2) rajta van, utána lát, űz, folytat, tesz (valamit): rém suam egere, dolga után látni v. dolgát tenni. XXV. 15.; nihil aliud egit, quam ut etc. mit sem tett egyebet, mint hogy stb. v. egyedüli foglalkodása az volt, hogy

Anlmus.

stb. XXV. 11.; neque aliud quidquam egit , quam etc, nem is volt egyébre gondja, mint stb. XXIII. 10.; agere rigilias, őrt állani, Vili. 4. — 3) visel, intéz, igazit: bellum agere, háborút viselni, XXV. 17.— 4) függeszt (gondolatot valamire), jár (valamin eszével), céloz, tör (valamire), ut kötszóval: id ági, ut ele., arra törnek, hogy stb. II. 5.; quid agerelur, mi céloztatnék (szándokoltatnék), XIV. —- 5) tesz (valamit szóval): gratias agere, köszönetét mondani (köszönni, megköszönni; mert: gratias habere ~ hálával tartozni), XX. 4. — 6) megvizsgál, tárgyal, elintéz (valamit); a) álladalmi ügyeket: si qua rés major acta est, ha valamely fontosabb ügy tárgyaltatott, XXV. 4.; élőszóval valakivel végez, szól, eléad: pracsente vulgo agere coepit, a sokaság előtt szólani kezdett, VII. 8.; alkudozik: egit cum Cirnonc, Cimonnal alkudozék, V. 1.; ne agendi cum eo esset polestas, hogy ne rendelkezhessék vele, X. 2.; per liter as agere, Írásban eléadni, IX. 3. — b) törvényszék előtt elintéz (valamit) törvénybe idéz (valakit), biróilag bánik (valakivel): agere lege cum aliquo, törvényes keresetének lenni valakin, XX. 5.; si quid de se agi vellent, ha akarnak ellene valamit indítani, VII. 4. — Átv. ért. Existimatio in ea re agitur, ez becsületében jár (becsülete függ ettől, becsülete forog kérdésben), XXV. 15.

/Alieiius, a, um, mn. 1) idegen, külhoni, máshoz tartozó: alienae erat civitatis, külhoni vala, XVIII. 1.; alicnarum apum indigens, szűk körülményekben lévő (mások segedelmére szoruló), XXI. 3.; aliena imperiu părere, külhatalomnak hódolni (idegen hatalom alatt állani), XV. 10. — 2) hozzá nem tartozó, céltalan, célellencs; illetlen, alkalmatlan, nem kedvező: cujus victoriae, non alienum videlur, quale pracmium Mii- Hadi sit tribut um, docere, azaz: non alienum videtur do- cere, quale praemium liujus victoriae sit tributum Miltiadii illőnek tartom (~ncm tartom illetlennek) elmondani, mily jutalmát vette legyen e diadalának Miltiadcs, I. G.; alienissimo loco, felette alkalmatlan helyen (ellenértemé- nyü evvel: opportunus, a, um — kedvező), II. 4.

ylliiiN, ia, ud, mn. saj. e. ~ alias, túl. e. — a/áj más, másik, egyéb: alii — alii, némelyek — egyebek v. mások; nihil aliud Cégitj, quam (ut) bellum compara- vit (comp traretj, mit sem tett egyebet, csak hadat gyűjtött, XVII. 2.; alia, atque antea, senlire, máskép gondolkodni, mint azelőtt, XXIII. 2.; aliud, ac (mássalhangzó előtt), máskép, mint, XVIII. 3.; aliud, atque (Önhangzó előtt).

/tniimts, i, fn, hn. ('ci«/*ua) 1) lélek, szellem, animi bona, lelki javak (szellemi tulajdonok): quum animo