Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1852

ÉRTEKEZŐ RÉSZ.

BÉLDI-CODEX.

ADALÉKUL HAZAI EGYETEMES IRODALMUNK TÖRTÉNETÉHEZ.

Perdius et pemox patnun memóriás revolve; scrutare gentis tuae cunabula; rés gestas et annalium monumenta observa: turpe enim est in patria sua peregrinam esse.

Cassiodorus.

I. §. Előzmények.

A mult kárpitját szellőztetem. Komoly tárgyról beszélek. Nemzetünk őskori irodalmának egy nagybecsű maradványa az, mely jelen értekezésem tárgyát alkotja. Századok hosszú során hatolt az korunkig; hol derekasan megforgatva, miként a belej egy zések mutatják ; hol vadul megtámadva, miként azt érzékeny sebei kétségtelenné teszik. De így is kincs az: méltó tehát, hogy a nemzet híven megőrizze.

Jelen sorok írója kénytelen szerényen bevallani, miszerint annyira felkészülve nincs, hogy e becses régiséghez tárgyavatott alapossággal, irodalmunk köztiszteletben álló bajnokainak s illetőleg szakembereinek teljes megelégedésére, szólhasson; mert erre őt sem eddigi tanulmányai, sem jelen helyviszonya nem képesítik: de a hazafikebel tiszta örömének fellángolásában keresi a mentséget, hogy fontos dologhoz gyengén szólani merészel.

Még most is viszhangzik lelkemben akadémiánk érdemes titoknokának azon lelkes szózata, melyet a hazában található mindennemű érdekes régiségeink gondos összegyűjtése ügyében, annak részéről a nemzethez intézett '). Nincs a magyar föld területén honfikebel, mely őseinek dicső múltja iránt magasan érezni tud, s az ősmaradványok iránt szivében kegyeletet ápol, melyet a férfias magyar szó s komoly felhívás mélyen meg nem hatott volna. Azon nemzetnek, mely múltján lelkesülni nem tud, vagy ősi emlékei mellett érzéketlenül halad el, mint szívtelen mozlemin Palmyra romjain, meg- számlálvák napjai. A tárgy fontos, a tárgy oly komoly, mely egy nemzet egész figyelmét veszi

]) Előszűr 1847-ben. Újabban pedig az academia történettudományi osztálya üléséből, dec. 22. 1851.; és az akadémiának 1852. máj. 17. tartott összes kis gyűléséből. Olv. „Pesti Napló“ 1852. 6G1. szám. — Honi-—különösen a régiségtan (arciiacologia) körébe vágó — tisztes emlékeink iránt magas kegyeletet tanúsító, hihetőleg fensőbb irányadás következtében szerkesztett, ily felszólítása bocsáttatott ki a cs. kir. erdélyi kormányszéknek, legközelebb f. év máj. 30.112./K.D . sz. alatt a cs. kir. kerületi biztosságokhoz; mi püspök ö méltósága utján a lelkészek, gymnasiumi s elemi iskolák tanáraival is közöltetett. Dicső jelenés, midőn a jámbor ősök drága szerzeményeit a magas kormány törekszik hatalmas védpaizsa alá helyezni!